Gyakran ismételt kérdések

Igen, a gyermek esetében is ki kell tölteni a nyilatkozatot, ám ebben az esetben ezt a törvényes képviselőnek kell aláírnia.

Hároméves kortól azon év december 31. napjáig, amíg az adott évben a gyermek a 15. életévét be nem töltötte.

Igen, a társadalmai halászati őr a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 57.§ (4) bekezdés b) pontja alapján visszatarthatja a horgászatra jogosító okmányait jogszabálysértés gyanúja esetén.

A területi jegyen a halgazdálkodásra jogosultan fel kell tüntetnie a jegyet kiadó nevét (cégnevét), címét (székhelyét), az engedélyes nevét, a halgazdálkodási vízterületet, amelyre a területi jegy érvényessége vonatkozik, a területi jegy érvényességének időtartamát, a területi jegy kizárólag csak horgászatra jogosít, vagy a rekreációs célú halászat esetében e rendelet szerint alkalmazható halász eszközt vagy eszközöket, a halgazdálkodásra jogosult által megállapított, jogszabályoktól eltérő bármilyen fogási korlátozást, az egyes halfajok kifogható mérettartományától, illetve fajlagos tilalmi idejétől való eltéréseket, melyeket a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága állapított meg, a kíméleti terület vagy területek határainak részletes leírását és időbeli hatályát, az engedély váltásának időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), az állami horgászjegy, állami halászjegy vagy turista állami horgászjegy számát, a területi jegy érvényességével érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület (vagy vízterületek) víztérkódját (vagy víztérkódjait), valamint az adózás rendjéről szóló törvény azon adattartalmi előírásait, amely a nyugtaadási feltételek szerinti megfelelőségét biztosítják.

A 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 19. § (2) bekezdés szerint állami horgászjeggyel rendelkező személy legfeljebb kettő – egyenként legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt – horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m²-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat.

Nem, mert a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 19. § (2) bekezdés alapján egyidejűleg csak kettő felszerelés használható horgászat során. Harmadikként nem használható kishalazó horgászkészség sem.

A halgazdálkodásra jogosult kérelmére – ha a halászati őrzés és a halállomány-védelem biztosítása érdekében indokolt – a halgazdálkodási hatóság az illetékességi területén társadalmi halőröket bíz meg.

Társadalmi halőr azabüntetlen előéletű személy lehet, aki a működési helye szerinti halgazdálkodási hatóságnál díj ellenében halászati őri vizsgát és a Hhvtv. végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szövegű esküt tett, valamint a halgazdálkodási hatóság által kiadott szolgálati igazolvánnyal és az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati naplóval rendelkezik.

A fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év február 28. napjáig.

Nem, mivel a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 28. § (8) bekezdése szerint az elpusztult halat is vissza kell helyezni a vízbe.

Nem, a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 28. § (15) bekezdése szerint a kívülről akadt hal megtartása tilos.

Vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajok közül inváziós halfajok a következők: ezüstkárász, busa, törpeharcsa, fekete törpeharcsa, naphal, amurgéb.

2024-ben az Egységes Állami Horgászokmány (EAH) összesen 5500 Ft, amiben 5000 Ft az állami horgászjegy ára, 500 Ft pedig a fogási napló. Kiadásának vagy hosszabbításának napjától kezdve a következő év január 31. napjáig érvényes.

Mentesül az állami horgászjegy díjának megfizetése alól a 70. életévét betöltött, a három éves kortól az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személy, valamint azon értelmi fogyatékos személy, akinek a törvényes képviselője az állapotát igazoló okmányokat benyújtja, valamint az állapotát igazoló okmányokat benyújtó mozgásszervi vagy hallási fogyatékos személy.

A Magyar Horgászkártyára (ami 5 évre érvényes) 2200 forintot kell kifizetni.

A halászati őr rendészeti vizsgát tett, rendelkezik szolgálati igazolvánnyal és szolgálati jelvénnyel, továbbá alkalmazhat jogszabályban meghatározott kényszerítő eszközöket is. A társadalmi halászati őr ennél szűkebb jogkörrel rendelkezik, jogosult többek között a halfogásra jogosító okmányok ellenőrzésére, illetve bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja esetén a halfogásra jogosító okmányok visszatartására a halászati őr vagy a rendőrség megérkezéséig.

A gereblyézés 2004 májusától bűncselekménynek minősül és tiltott halászattal elkövetett állatkínzás vétségéért akár 2 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A gereblyézés hármashorgokkal vagy száruknál összeerősített, nagyobb méretű horgokkal történik, ezeket húzzák, rángatják az orvhorgászok a vízfenék felett. A horgok beleakadnak a hal testébe és így húzzák ki brutálisan a partra vagy csónakba. Főleg fehér és pettyes busára szoktak így orvhorgászni és a horgokhoz még egy nagyobb ólmot is erősítenek, hogy minél mélyebbre ússzon.

Az ellenőrzésre jogosult személy a horgászfelszerelést az orvhorgásztól minden esetben elveheti és tárgyi bizonyítéknak az eljárás során felhasználhatják. Reméljük, hogy a súlyos büntetés elvette a kedvét a horgászetikát semmibe vevő gereblyézőknek.

Olyan halgazdálkodási vízterület, amelyet a halgazdálkodási hatóság nyilvántartásba vett, és amelyre halgazdálkodásra jogosult nyilvántartásba vehető vagy a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultját már rögzítette.

A minimálisan zsinórból, és horogból álló felszerelés, melynek nem feltétele a felcsalizás, mert a horog önmagában is alkalmas a hal megakasztására.

Az FVM 142/2009. (XI.3.) rendelete az 1997. évi XLI. törvény végrehajtási rendeletét (78/1997. /XI.4./ FM rendeletet) módosította.

A módosítás horgászatilag három kiemelésre érdemes rendeleti szabályt hozott:

2009 november 18-tól (hatályba lépés napjától) tilos kifogni és megtartani a 20 cm alatti menyhalat (Lota Lota).

Annak ellenére, hogy a menyhal méretkorlátozásra került, a naponta kifogható mennyiségét továbbra is a mérettel nem védett halakon belüli szabályozás határozza meg. A méretkorlátozás alá nem tartozó halfajokból és menyhalból naponta összesen tíz kilogramm fogható ki.

Állami horgászjegyet, területi engedélyt (napi jegyet), horgász igazolványt, fogási naplót, valamint a személyazonosságot igazoló okmányt.

Igen, ebben az esetben is lehet állami horgászjegyet váltani, azonban ekkor a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 35. § (4) bekezdése szerint az állami horgászjegy díja a mindenkori díj kétszerese.