A hal fárasztása...

2012.09.28. Kartal

Hosszú várakozás, majd kapás, bevágás, tekerés némi pumpálással, zsupsz már kint is a hal. Fél perc sem telt, attól függően, hogy mennyire messzire horgásztam.

Később rájöttem, hogy én nem ezért szeretnék kijárni horgászni. Bár egy nagyobb hal kifárasztása nagyobb izgalommal járt, de olyan ritkán sikerült nagyobb halat fogni, hogy arra kár volt várni 0,35-ös zsinórral, 2-es horoggal. Mert hiába finomítottam a szerkón, csak könnyebben meglépett a hal.

Egy ismerőssel közösen pecáztunk, aki bevezetett a "finomszerelékes" horgászat rejtelmeibe. Először fogtam a kezemben feeder botot, s döbbenetes volt a különbség már a fárasztásnál. Meglepődtem, mennyire érzékeny a cucc, s csak ámultam, hogy "csak" 0,20-as zsinór volt az orsón. Arról nem is beszélve, hogy a horog is olyan picike volt, amiről el nem tudtam képzelni, hogy nagy halat is lehet vele fogni. Szembetűnő volt a különbség, én a durung botjaimmal jóformán semmit nem fogtam. A havernél meg folyamatos volt az akció. Kisebb nagyobb halak jöttek szépen sorban. Élveztem a halak fárasztását, mert szinte az utolsó pillanatig küzdöttek, hosszú percekbe telt egy-egy testesebb halacska megfogása. Az volt a csúcs, amikor egy 8-as körüli amurral sikerült összeakadni. Korábban egy ekkora hal, már régen megtépett, mikor a partközelében próbáltam megszákolni, most vígan kivédetem minden kirohanását, s végül kezes bárányként sikerült a szákba terelni.

Nem is kellett nagyon győzködni, hogy a következő pecára, már saját feeder bottal készültem. Bele telt ugyan egy kis időbe, hogy magam is hasonló eredményeket érjek el. Mert a feeder bot még önmagában nem elég, tudni kell, hogyan érdemes használni. De az első pozitív élmények annyira nagy hatással voltak rám, hogy szinte rabjává váltam a pecának. A korábbi évi 2-3 horgászathoz képest, mostanában amikor csak tehetem, kint vagyok a vízen.

Minél többet horgászik az ember, annál többet tapasztal, több ismerősre tesz szert, akik újabb és újabb módszerekkel ismertetik meg. Kinyílt a világ, s szerencsésnek mondhatom magam, mert nem ragadtam le egy "fenekezős" hagyományos (ma már kicsit uncsi) horgászatnál.