Belsőbárándon horgásztam

Belsőbáránd horgászverseny Ismerőseim szóltak hogy horgászverseny lesz egy kis falu határában levő tavon, Belsőbárándon.

’’ Gyere Székesfehérvárig az autópályán, utánna kanyarodj Szekszárd felé a 63-on, onnan már nincs messze’’ -szólt a rögtönzött térképészeti eligazítás telefonon keresztül.

-Gondoltam lenézek, belefér az időmbe, megismerek új embereket, arcokat, új helyeket. Engem is megcsapott a versenyláz szelleme mivel megfogadtam hogy nem szeretnék utolsó lenni.

Kicsit „ gáz” lenne, mivel elég régóta aprítom a keszeg, és pontyállományt. A gondolat tett követett, és elindultam ismerősömékhez, Attilához és Anikó-hoz.

A versenyre való felkészülésre, mivel az esti bográcsolásra is meghívtak, már egy nappal hamarabb barátaimnál voltam Abá-n. Már vártak, és a két iker fiú is, akiket a mai napig nem tudom melyiket hogy hívják, annyira hasonlítanak egymásra-mint két egyforma tojás.. Ők is jönnek..a horgászatra.

” Reggel 7-kor kezdödik és 13-kor fejeződik be a verseny”… mondja Anikó,-mikor megérkeztem.

Nem ám hagyományossan mondható verseny lesz-mondja- mert két bottal lehet horgászni,” és közben a szeme huncut módra csillog az örömtől. Erdők közt, megbújt, a főútról nem látni helyen van ez a kis falucska Belsőbáránd.

Mindenhol nyugalom, csend csak két falusi kutya„ beszélget egymással,” megbeszélve az éjszaka eseményeit. A tóra vezető úton csak a versenyre érkezők mennek, kicsik nagyok, felnőttek, fiatalok, a horgászni vágyókat és azokat elkisérő „ fehér nép” halk neszét nyeli el az út pora. Igazi népünnepély lesz ebből-gondoltam-

. Át autózunk a falu főutcáján, és jobbra letérünk az útról. Már látni a tavacskát, tényleg nem nagy, de nagyon takaros. A falu határában kis dombok közt bújik meg a tó.

Madár csicsergés fogad, valahol egy fácánkakas hangját hallatja. A közeli juh-akolban a birkák már hangossan várják a zöld mező ízét, illatát. Friss fű illatát érzem, látom is az okát, a helyi szervezők levágták a tó körül. Kolompolás, birkabégetés, kiengedték a juhokat a karámból. Porfelhőt húzz a nyáj, két loncsos kutya igazgatja őket. Meg meg állnak… ennyi embert ritkán látnak.

-Van egy bejövő kis patakocska-ér ami táplálja a tó vízét,-a másik végén meg folyik el a megduzzasztott víz, ha sok lenne belőle-világosít fel a vendéglátóm. Jönnek szépen a helyiek, megy az üdvözlés, bemutatkozok én is, egyből meg is kinálnak egy fél kupica helyi” guggolósból” Nem is kapok levegőt hosszú másodpercekig! Mikor levegőhöz jutok- csak ennyi jön ki belőlem- „ ez nem semmi” – nem nekem való! Szemem kigúvad, jön „ kifele,--nyálképződésem beindul- szép látvány lehetek!.. -nevetnek-! Én már bevettem a „ célzó-vizet”!!

40 horgász várja a sorsolást.. Sorsolásnál a kettes számot húztam, 2-es pálya az enyém….nádas se balra se jobbra..van hely bőven a 5m-es spicc-botnak….

Etetés és kis idő múlva elkezdődik a verseny.! Alig dobtam be kapás a spicc-boton! Talán rosszul láttam, de nem!! az úszóm lent maradt a víz alatt. Óvatossan megemelem, a botomat!

3 centis kis vörösszárnyú éhezett meg a csontkukacra, vissza dobom a szerelést, 10 másodperc múlva itt a következö!

-Gondoltam magamba jó lesz ez késöbb a mérlegelésnél” Hozzá kell hogy tegyem, a halakat vissza kell majd engedni a mérlegelés után!!. Ez a verseny kiírás. Sok apró keszegem van már, de nincs egy tenyérnél nagyobb..mi lesz itt? Élvezetes a horgászat, kapás kapás után, minden horgásznak ilyet kivánok! Tolja-vonja, csipkedik, van amikor egyszerűen mohón lerántják.

Fiatalok még ezek a „ kis-virgoncok!-„ Nem tudják hogy a horogtű szúr, és a csontkukaccal, ami ugye egy finom falat, nem iszkolhatnak el csak úgy!

-Hallom hogy valaki fogott egy 3 kilós amurt… a mellettem levö kolléga a 5-ös pályán fogott egy pontyot… úgy egy kilóra saccolom… hm hm….beindultak…!!

Én fogdosom rendületlenül a kis 3 centis halacskákat… kb már 60. drb-nál járok…. Már néző közönségem is van. Az 5-ös pályán a „ spori” megint fogott egy pontyot..már kettő…

Jön az első mérlegelés…. Sok kis halat fogtam, élvezetes horgászat folyik…..nálam levő halak összsúlya 2,5 kiló ” csak nyom, ez a sok kis hal valamennyit!!….-nevetek…

Remélem nem vagyok az utolsó a „ házi versenybe” mivel házi bajnokságot is kiírtak a vendéglátóim- családon belül! Elküldöm Anikó-t kicsit kémkedjen már, mit fogtak az ismerőseim..? -visszatérve elmondja ….idáig te fogtál a legtöbbet négyőtök közt mondja -megnyugodtam- erre egy sört kibontok…

Az egyes pályán a” spori” megakaszt egy pontyot, fárasztja szépen, nem kapkodja el, ki is meríti! Gratulálok neki…..

Én folyamatossan fogom a kis halakat a másik botomon, semmi kapás igaz pontyot szeretnék fogni csali- csemege kukorica..!

Már a 150 drb kishalnál tartok….ki- be - csalizás - ki-be, így megy! Nem érzem a végtagjaimat, űlőfelem is zsibbad már!

… végre a kukoricás csalimra egy termetes kárász jön, sikerült megszákolnom kb 20 dekás lehet… gondoltam magamban hogy most már talán az elsö 10 horgász közé beférek az eredmények miatt…..

-kibontok még egy sört….! 12 óra… még egy órám van..kezem.. halas-piszkos, az egész ruhám bűzlik a halszagtól, megéheztem de nem merek enni, kapnak a kishalak folyamatossan!!…

kb már a 200 drb -nál járok… Vendéglátóm Anikó úgy etett engem, hogy közben horgászom, darabonként nyomja a számba a zsemlét felvágottat….közben jókat röhögcsél, én meg majdnem megfulladok..

Már kérdezősködnek hogy „ mennyit fogott az a manus” mert látják hogy én folyamatossan aprítom a kicsiket..! Nagy hal sehol…… megszólal a dudaszó pakolok…..a második mérlegelés 3.5 kiló összesítve 5,5 kiló… ez igen csettintek jól megdolgoztam érte!

Alig tudok felállni a horgász-székemből, mintha összevertek volna úgy fáj mindenem….többen gratulálnak már….!! Az első 3 helyre már jó vagyok mondják….én is örülök nagyon- erre nem számítottam. Véget ér a mérlegelés.. Legnagyobb meglepetésemre holtversenybe ketten lettünk elsők, de mivel én több halat fogtam ( 238 drb ) a sportszerű helyi horgász nekem adta át az első helyet!

Már nem is éreztem olyan vad erősnek azt a helyi pálinkát, mikor a versenyre, és az eredményekre koccintottunk! Eredménykiosztón kaptam egy kupát és egy oklevelet…. Köszönet a szervezőknek, vendéglátóimnak….jól éreztem magam, legközelebb is eljövök,! Megígértem,-remélem nem mentek el azok a kis huncut piros-szárnyú keszegek!

Az első helyett meg kell védenem valahogy....ha sikerül…