Catch and release: jó vagy rossz?

A kíméletes visszaengedés csökkentheti a horgászat állományra gyakorolt hatását, de nem minden fajnak és helyzetnek azonos a kockázata.

Mit jelent a catch and release?

A catch and release (C&R), magyarul fogd meg és engedd vissza, olyan horgászmódszer, amelynél a megfogott halat a horog szakszerű eltávolítása után, lehetőleg gyorsan és jó állapotban visszaengedik ugyanabba a vízbe. A cél nem pusztán az, hogy a hal újra elússzon, hanem az is, hogy a befogás, fárasztás és kezelés után minél nagyobb eséllyel életben maradjon és szaporodni is tudjon.

Ez nem automatikus következménye annak, hogy egy hal visszakerül a vízbe. A horog okozta sérülés, a hosszú fárasztás, a levegőn tartás, a túl meleg vagy oxigénszegény víz, illetve a durva fogás mind növelheti a késleltetett pusztulás esélyét. A kutatások ezért nem azt támasztják alá, hogy a C&R mindig jó vagy mindig rossz, hanem azt, hogy a hatása faj-, környezet- és módszerfüggő. A témát összefoglaló szakirodalom és a gyakorlati ajánlások áttekintése is ezt hangsúlyozza.

Mely hazai halaknál fontos különösen az ívás idején?

A fészekről kifogott és visszaengedett hímekkel kapcsolatos, gyakran idézett vizsgálatok valójában észak-amerikai feketesügéreken készültek. Ezeknél a hím őrzi a fészket; ha a halat elviszik, levegőn tartják vagy a fészektől távol engedik vissza, késhet a visszatérése, és nőhet az ikrák, illetve ivadékok ragadozásának esélye. Ez a kísérleti kutatás jól dokumentálja a jelenséget.

Magyarországon a fészekőrzés miatti kockázat elsősorban a fogassüllőnél (Sander lucioperca) és a harcsánál (Silurus glanis) fordulhat elő: a hímek az ívóhely, az ikrák, illetve a friss ivadék védelmében is részt vesznek. A fogassüllő balatoni ívófészkeiről szóló kutatás szerint a hímek a fészket őrzik egészen az ivadékok felúszásáig. A vizsgálat ezért különösen jó példája annak, miért nem szerencsés íváskor célzottan fészekőrző ragadozóra horgászni.

A naphal (Lepomis gibbosus) hímje szintén őriz fészket, de a faj nem őshonos: a hazai szabályozás inváziós idegenhonos halfajként tartja számon. Emiatt a naphal esetében a C&R természetvédelmi megítélése nem azonos az őshonos fogassüllő vagy harcsa visszaengedésével. Erről a Nébih tájékoztatója is egyértelműen rendelkezik.

Érvek a visszaengedés mellett

• A méreten aluli, védett vagy a helyi horgászrend szerint nem megtartható halak visszaengedése elengedhetetlen.
• Kíméletes gyakorlattal kevesebb hal kerül el a vízből, így az idősebb, nagyobb egyedek is részt vehetnek a szaporodásban.
• A módszer olyan vizeken is fenntarthatóbbá teheti a horgászatot, ahol nagy a horgászati nyomás, illetve ahol a halgazdálkodó ezt kifejezetten előírja.
• Kutatási, verseny- és élményhorgászati helyzetekben lehetővé teszi, hogy a fogás élménye ne járjon szükségszerűen a hal elvitelével.

A C&R kockázatai és korlátai

• A visszaengedett hal is elpusztulhat később a stressz, sérülés vagy fertőzés miatt.
• A nagy melegben, oxigénhiányos vízben és hosszas fárasztás után a kockázat nagyobb.
• A mélyre nyelt horog, a kopoltyú sérülése, a száraz partra vagy kövezésre tett hal, valamint a hosszan tartó fotózás súlyosbíthatja a sérülést.
• Fészekőrző halaknál az ívás idején már az átmeneti eltávolítás is veszélyeztetheti az ikrát vagy az ivadékot.
• Állatjólléti szempontból a „csak egy gyors fotó” sem közömbös: a halnak a kifogás és a kezelés stresszt jelent, ezért a visszaengedés módja legalább olyan fontos, mint maga a szándék.

Mely országokban korlátozzák vagy tiltják?

Nem pontos az az állítás, hogy a C&R-t „több országban teljesen betiltották”. A szabályok gyakran nem az előírás miatt visszaengedett halra vonatkoznak, hanem arra, amikor a horgász eleve csak az élmény kedvéért fogja ki, majd engedi vissza a halat. A méreten aluli, védett vagy tilalmi időben fogott hal visszaengedése ezekben az országokban is kötelező lehet.

Svájcban a szövetségi állatvédelmi szabályozás kifejezetten tiltja a hal kifogását azzal a szándékkal, hogy azt utána visszaengedjék. A hivatalos indokolás ugyanakkor kivételt is leír: indokolt természetvédelmi vagy állományvédelmi esetben a véletlenül fogott, életképes hal visszaengedhető. A visszaengedendő halat azonnal és a lehető legkíméletesebben kell elengedni; a hosszas fotózás vagy méricskélés állatvédelmi szempontból nem elfogadható.

Németországban nincs ilyen egyszerű, országos „C&R-tilalom” címkéjű szabály, de az állatvédelmi törvény szerint állatnak ésszerű ok nélkül nem okozható fájdalom, szenvedés vagy károsodás. Emiatt a kizárólag sportcélú, előre elhatározott visszaengedés jogi megítélése szigorú, és egyes tartományokban vagy vizeken nem elfogadott. A schleswig-holsteini hivatalos tájékoztató például főszabályként azt írja elő, hogy csak fogyasztási szándékkal szabad horgászni, miközben az előírás miatt visszaengedendő halat vissza kell tenni.

Ausztriában a halászati szabályok tartományonként eltérnek, ezért nem helyes egész Ausztriára tiltást mondani. Jó példa Vorarlberg tartomány szabálya: a méreten aluli vagy tilalmi időben fogott halat kíméletesen, azonnal vissza kell engedni, viszont bizonyos szabályosan kifogott halakat nem lehet szabadon visszatenni.

Külföldi horgászat előtt ezért mindig az adott ország, tartomány vagy kanton, végül pedig az adott víz horgászrendjét kell megnézni. A „C&R engedélyezett vagy tiltott?” kérdésre sokszor nem ország-, hanem vízterület- és halfajspecifikus a válasz.

Hogyan engedjünk vissza kíméletesen?

1. Már a horgászat előtt készítsük elő a merítőt, a horogszabadítót és a benedvesített pontymatracot vagy más kímélő alátétet.
2. Használjunk a célhalhoz illő, lehetőleg könnyen eltávolítható horgot; mély akadásnál ne tépjük ki erővel a horgot.
3. A halat vizes kézzel fogjuk meg, ne tegyük száraz vagy forró felületre, és a lehető legrövidebb ideig tartsuk a levegőn.
4. Fotó csak akkor készüljön, ha minden elő van készítve; a hal teste legyen megtámasztva, ne az állkapcsánál fogva lógjon.
5. A halat óvatosan, lehetőleg a fogás helyén engedjük vissza. Fészekőrző fajok ívásakor még ez sem old meg minden kockázatot: ilyenkor a célzott horgászat kerülése a legkíméletesebb döntés.
6. A mindenkori országos és helyi horgászrend az első: a visszaengedés nem teszi megengedetté a tilalmi idő, méretkorlátozás vagy helyi szabály megszegését.

A catch and release akkor lehet valódi természetvédelmi és halgazdálkodási eszköz, ha a horgász a hal túlélési esélyét helyezi előtérbe. A helyesen végzett visszaengedés sok esetben jobb, mint a hal elvitele, de nem kockázatmentes, és íváskor különösen körültekintően kell eljárni. Nem az a jó kérdés, hogy „jó vagy rossz-e” a C&R, hanem az, hogy az adott fajnál, vízen és körülmények között valóban kíméletesen és szabályosan végezhető-e.