Továbbra is sugárszennyezettek a Fukusima környéki halak

Elemzése eredményeként Buesseler arra a következtetésre jutott, hogy az elhúzódó szennyezettség vélhetően valamilyen - kis mennyiségű - szivárgás következménye, amelynek forrása vagy maga az atomerőmű, vagy a szennyezett tengerfenéki üledék.

Becslése szerint a Fukusima mellett kifogott halak mintegy 40 százaléka tekinthető fogyasztásra alkalmatlannak a japán szabályok alapján.

"A halak tanulmányozásánál több teendőt igényel annak megjóslása, hogy a szennyezettség képe miként változik majd az idővel" - mutatott rá Buesseler, aki 2011-ben egy nemzetközi kutatóutat vezetett a Fukusimából származó radioaktív részecskék terjedésének vizsgálatára. "Igazából arra lenne szükségünk, hogy jobban megismerjük a cézium és más radioaktív atomok forrásait és süllyesztőit, amelyek miatt az történik, amit most tapasztalunk az óceánban Fukusima közelében" - tette hozzá a kutató.

A Fukusima környékén kifogott halakban az eddigi legnagyobb szennyezettséget idén augusztusban mérték, tizenhét hónappal a katasztrófa után. Két fenéklakó halban 25 ezer becquerel volt kilogrammonként a radioaktív cézium szintje.

Japánt 2011. március 11-én sújtotta földrengés és szökőár, majd a természeti katasztrófa nukleáris balesetet okozott a Fukusima Daiicsi atomerőműben, ahol három reaktor megsérült. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a Japán északkeleti partjainál kifogott hal túlnyomó többsége továbbra is alkalmas a fogyasztásra, mert a bennük mérhető sugárzás alatta marad a szigetország kormánya által idén áprilisban megszigorított, cézium-134 és cézium-137 izotópokra vonatkozó egészségügyi határértékeknek.