Nagyfoki-holtág
Fogható halak: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, balin, törpeharcsa,
Szarvas felöl a 44-es főútról az evangélikus templom mellet 5km-es egyenes műút vezet ki a tóhoz.
A holtág elhelyezkedése
A holtág Békés megye északnyugati területén található, Szarvas város külterületén. Magyarországon egyedülálló az itt található több holtágból álló rendszer.A holtág története, kialakulása
A holtág kialakulása az 1845 előtti időkre tehető. Szabályozás vagy lefűződés útján jött létre, érett kanyarként jellemezhető.
Az egyes holtmedrek a múlt században a szabályozások után "halálra " voltak ítélve. Abban az időben még nem voltak tapasztalatok a lefűződött, vagy átvágott kanyarok hasznosításáról, kezeléséről, így a magukra hagyott, vízutánpótláshoz alig jutó holtmedrek elkezdtek lassan pusztulni, feltöltődni.
A lassú átalakulás folyamata, lépései:
- fertő
olyan átalakuló félben lévő tó, amelynek felületén jelentős a vízborítás, de már a vízfelszín alatt nagy tömegű növényzet él, ami elősegíti a feltöltődést.
- mocsár
olyan vizenyős terület, amelynek felületén a szabad vízfelületek már kisebb területeket foglalnak el, mint a növényzet által állandó jelleggel borított területek.
- láp
a feltöltődött valamikori tó felületének túlnyomó részét állandóan növényzet borítja, vízfelület már csak itt-ott található.
- turján
ez az állapot már inkább növénytársulásnak nevezhető, csupán kisebb tocsogók formájában van jelen a víz (főként nagyobb csapadék hatására)
Ez a folyamat tulajdonképpen természetesnek tekinthető, mert a korábban lefűződött kanyarok is ezt az átalakulást követték addig is. A korábban keletkezett holtágak jelenleg különböző állapotban találhatók, ezeket igyekezni kell megőrizni, mert a különböző fokozatok óriási természetvédelmi értéket képviselnek.
A Nagyfoki holtág egy természetes patkóból keletkezett, majd 1990-ben jelentős mennyiségű iszap került kitermelésre, ezért mesterséges víztérként kell kezelni. A kialakítás kotróval történt, mely során az agyagrétegig került kimélyítésre a meder. A kotrás során 2,5 méter mélységű meder került egységesen kialakításra, ami 82 méter Balti tenger feletti vízszintet jelent.
- Jellegzetességei
Élővizektől elkülönült védett víztérként kell kezelni. A holtág vízutánpótlása a Körös folyóból történik, illetve annak egy hullámtéri holtágából. 1984-ben Üzemelési szabályzat lett a tóra kiadva, amely még a Dózsa MgTsz részére készült. A holtágba bekerülő szennyeződések megelőzése érdekében minimalizálni kell a vízgyűjtőjét.
A vízterület funkciói:
1., Belvíztározás
2., Fakadóvíz befogadás
3., Vízutánpótlás a Szarvas-Békésszentandrási holtágba
4., Üdülés, vízi sport lehetőségének biztosítása
A holtág csaknem teljesen körül van parcellázva, és még a meder is a tulajdonosok birtoka (közös és oszthatatlan részként). A tulajdonosok egy része üdülőegyesületet alakított, amelynek létszáma folyamatosan bővül. A tagok meghatalmazták az egyesületet, hogy az szerezze meg a tóra a Vízjogi engedélyt. A mindenkori elnökség bír a joggyakorlattal, és a kötelességgyakorlattal.
Engedélyek, jegyek a Közösségi háznál (két tó között) lévő Egyesületi irodában válthatók.
Vízkezelő adatai
Kezelő: Halásztelki Üdülő és Horgászegyesület
Kezelő telefonszáma:
Kezelő honlap címe: nagyfok.com
Az adatok esetleg már nem érvényesek. Ilyen esetben vedd fel velünk a kapcsolatot. Tudsz valami többet erről a horgászvízről? Itt oszthatod meg velünk!