Csíkos jéghal

Leírás

A csíkos jéghal (Champsocephalus gunnari) a jéghal-félék (Channichthyidae) családjának egyik legelterjedtebb és leggazdaságilag legfontosabb faja. A jéghalakra jellemzően hiányzik nála a hemoglobin: vére színtelen, oxigénszállítást a nagy szív és a sűrű kapillárishálózat biztosítja — ez az antarktiszi jéghideg vízben is elegendő oxigénfelvételt tesz lehetővé. Teste karcsú, fejét lapos, megnyúlt „krokodilszerű" pofa jellemzi, törzse átlátszó vagy halvány, oldalán szabálytalan sötét sávokkal, amelyek az elnevezés alapját adják.

Az antarktiszi és szubantarktiszi vizekben él, a Déli-óceánban az 50–700 méteres mélységzónában, különösen a Dél-Georgia, a Kerguelen-szigetek és a Scotia-tenger térségében nagy egyedszámban fordul elő. Pelagikus és demerszális életmódot egyaránt folytat.

Testhossz és tömeg

Tipikusan 30–40 cm, de elérheti az 50–55 cm-es hosszt is. Tömege 500–900 gramm, kivételesen 1,5 kg körül is lehet. Élettartama kb. 7–9 év.

Szaporodás

Az ívás a téli–kora tavaszi időszakra esik (júliustól szeptemberig a déli féltekén). A nőstény az aljzatra rakja nagy, sárgás ikráit. Az ikrák fejlődése lassú az alacsony vízhőmérséklet miatt, több hónapig tarthat. A hím egyes fajoknál az ikrákat őrzi.

Táplálkozás

Főként antarktiszi krill (Euphausia superba) alkotja az étrend zömét, emellett amfipodákat, más rákkérűeket, kisebb halakat és tintahalakat is fogyaszt. Lárvakorban kopepodákat és más zooplanktonokat eszik.

Horgászata

Nem sport-, hanem kereskedelmi haltenyésztési és halászati célpont. Nagy tömegekben vonóhálóval halásszák a Déli-óceánon; az antarktiszi halászati egyezmény (CCAMLR) szabályozza kvótáit. Húsa ízletes, fehér, kevés szálkával — főként az európai és ázsiai piacokon értékesítik.

100 gramm ehető hús tartalmaz

Víz: 78 gramm
Protein: 18 gramm
Zsíradék: 2,5 gramm
Energia: 95 kcal
Omega-3: 520 mg

Kép: Ryan Somma, CC BY-SA 2.0, Link