Dunai nagyhering védett

Leírás

A dunai nagyhering (Alosa immaculata) a heringfélék családjába tartozik, és jellemzően nagy folyókban és azok torkolatában él. A hal teste élénk fényű, ezüstös oldalú és sötétkék vagy zöldes hátú. A nagyheringek széles, lapos testformájuk miatt könnyen azonosíthatók, és a hátúszójuk hosszú, ami megkülönbözteti őket más halfajoktól. Utolsó hazai példányát Budapestnél fogták a Dunából 1846-ban.

Testhossz és tömeg

A dunai nagyhering hossza általában 30-60 cm között változik, de kivételes példányok akár 80 cm-es hosszúságot és 3-5 kg-os súlyt is elérhetnek.

Szaporodás

A dunai nagyhering ívási időszaka tavasszal zajlik, amikor a halak a folyókról a forrásvizekbe migrálnak ívni. A nőstények a sekélyebb vizekbe rakják le ikráikat, amelyek a vízben lebegnek, és az ikrák kelési ideje általában néhány hét. Az ivadékok az aljzaton keresgélve folytatják fejlődésüket.

Táplálkozás

A dunai nagyhering tápláléka főként planktonból és kisebb halakból áll. Az élelem keresése közben a víz felszínén és a víz oszlopában is táplálkozik, ami lehetővé teszi számára a táplálék gyors feldolgozását.