Nagypikkelyű koncér

Leírás

A nagypikkelyű koncér (Rutilus macrolepidotus) a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó, viszonylag kevéssé ismert édesvízi hal, amely a Portugáliában és Spanyolország nyugati részén folyó Tejo és Sado vízrendszeréből ismert. Neve feltűnően nagy, szabályos pikkelyeire utal, amelyek mérete szembeötlően meghaladja a rokon fajoknál megszokottat. Teste orsó alakú, oldalról enyhén lapított, hátoldala sötétebb, oldalai és hasa ezüstösen csillogó.

Folyók és nagyobb tavak középső és alsó szakaszain él, ahol lassú áramlású, növényzettel részben borított, homokos vagy iszapos aljzatú élőhelyeket kedvel. A faj endemikus az Ibér-félsziget délnyugati részén, és szűk elterjedési területe miatt sérülékeny a vízgyűjtő-változásokra, vízgyűjtők szabályozására és az idegenhonos halfajok terjeszkedésére. Az IUCN sebezhető (Vulnerable) kategóriába sorolja.

Testhossz és tömeg

Átlagos hossza 15–25 cm, ritkán éri el a 30 cm-t. Tömege általában 100–300 gramm. Élettartama a szabadban 5–8 év.

Szaporodás

Tavasszal, április–május folyamán ívnak sekély, növényzetes területeken, ahol az ikrákat kavicsos vagy homokos aljzatra tapasztják. Egy nőstény néhány ezer ikrát rak, amelyek 5–10 nap alatt kelnek ki a víz hőmérsékletétől függően. A lárvák kezdetben fitoplanktonnal és apró zooplanktonnal táplálkoznak.

Táplálkozás

Mindenevő hal: vizi rovarlárvákkal, apró rákokkal, férgekkel, növényi törmelékkel, algával és szerves detritusszal táplálkozik. Táplálékát elsősorban az aljzat közelében keresi, de felszíni rovarokra is vadászik.