Roncssügér
Polyprion americanus
Wreckfish
Leírás
A roncssügér (Polyprion americanus) a Polyprionidae család egyetlen atlanti képviselője, és egyike a világ leghosszabb életű tengeri halainak. Elterjedési területe rendkívül széles: megtalálható az Atlanti-óceánban az Azori-szigetektől Dél-Afrikáig, a Földközi-tengerben, valamint az Indiai- és a Csendes-óceán mélyebb sávjaiban. Teste masszív, oldalról lapított, szürkés- vagy barnáskék; a fejen és a kopoltyúfedőn durva, tarajos csonttövisek figyelhetők meg. A fiatalok felszín közelében, tengeri hulladék, lebegő fadarabok és roncsok alatt gyülekeznek – innen ered az angol „wreckfish" neve.
Felnőttkorban mély vizekbe (100–600 m) húzódik, ahol sziklás aljzaton, szubmarin hegyeken és kanyonokban él. Hatalmas testtömege, lelassult anyagcseréje és nagy mélységi előfordulása rendkívül vonzóvá teszi a mélytengeri ipari halászat számára, ami miatt állományai több övezetben veszélyeztetettekké váltak.
A roncssügér az egyik leghosszabb életű csontos hal: egyes példányok korát otolitjaik vizsgálatával 70 évnél is többre becsülték. Húsa értékes, fehér, kevés szálkájú, ezért étkezési halként keresett.
Testhossz és tömeg
Általában 60–100 cm hosszúra nő, de nagy egyedek az 150–200 cm-t és a 100 kg-ot is elérhetik. Rekordpéldányok meghaladhatják a 40–50 kg-ot is közönséges fogásként. Élettartama 70 év felett is lehet.
Szaporodás
Szaporodási biológiája kevéssé ismert a mélységi életmódja miatt. A rendelkezésre álló adatok szerint tavasszal és nyáron ív nyílt vízen, pelagikus ikrákat és lárvákat produkálva. A fiatalok jellemzően lebegő tárgyak árnyékában fejlődnek a felszín közelében, mielőtt mélyebb vizekbe vonulnak.
Táplálkozás
Csúcsragadozó: kisebb halakkal, tintahalakkal, rákokkal és más gerinctelen tengerilakókkal táplálkozik. Aktív, zsákmányát üldöző vadász; hatalmas szájával egészben nyeli le a kisebb prédallatokat.
Horgászata
A roncssügér értékes sporttengeri hal, amelyre elsősorban az Azori-szigeteken, Madeirán és a Földközi-tenger mélyebb pontjain horgásznak. Nagy mélységben (200–500 m) fenéktengeri felszereléssel, nehéz jiggel vagy természetes csalival (hal, tintahal) ejtik el. Húsa kiváló minőségű, a helyi gasztronómia különlegességének számít. A fenntartható horgászat érdekében számos helyen méret- és kvótakorlátok vonatkoznak rá.
Rekordok
A legnagyobb horgásszal fogott példányok tömege megközelíti az 50–60 kg-ot. Az IGFA-rekordok az Azori-szigeteki és dél-atlanti vizekből származnak.
100 gramm ehető hús tartalmaz
Víz: 74 gramm / Protein: 21 gramm / Zsíradék: 2 gramm / Energia: 105 kcal / Omega-3: 400 mg

