Vörösszárnyú keszeg
Teste oldalról lapított, magas, a hát, de különösen a has erősen ívelt. A faroknyél rövid és magas. A fej aránylag kicsi, a homlok egészen lapos.
Scardinius erythrophthalmus
Rudd
Leírás
Teste oldalról lapított, magas, a hát, de különösen a has erősen ívelt. A faroknyél rövid és magas. A fej aránylag kicsi, a homlok egészen lapos. A száj felső állású, az alsó állkapocs előbbre áll, mint a felső. Az úszók közül a mell- és a hasúszó aránytalanul kicsi, a hát- és a farokúszó jól fejlett. A hátúszó kezdete a has- és a farokalatti úszó közötti távolság felénél van. Utóbbi két úszó széle homorú, az úszók között pikkelyekkel fedett él húzódik. Pikkelyei nagyok, vastagok és kemények. Az oldalvonal teljes, a has irányában erősen ívelt. Fontosabb testméreteinek arányai erősen variábilisak, amelyeket az ivari különbségeken kívül az élőhely változatossága is okoz. A pontyfélék egyik legszínesebb hala, háta folyóvizekben acélfényű feketés, oldalai aranysárgák, hasán ezüstös fehér. Nagy átlátszóságú, dús növényzetű állóvizekben háta inkább zöldesfekete, oldala sárgaréz csillogású. Páros úszói, valamint a farokalatti úszója vérvörös, a hát- és a farokúszó szürkés alapszínű, vörhenyes árnyalattal. Az ivadék színezete fakóbb, ilyenkor gyakorta összetévesztik a bodorkával, amelytől a garatfogak alapján különíthető el biztonsággal. Az írisz fehér vagy sárgás árnyalatú, esetleg narancssárga, gyakran tarkítják kicsiny vérvörös foltok, de egésze sosem vörös. Tipikusan csapatban élő hal, megfigyelték már 100 ezer egyedből álló csapatát is. Állóvízi hal, igyekszik elkerülni az áramlásos vízterületeket. Európában széles körben elterjedt, az északi tavakból hiányzik csak. Főleg vízinövényekkel, hínárral benőtt, iszapos fenekű, csendes vizeket kedveli.
Húsminősége gyenge és szálkás. Gazdasági jelentősége, hogy jó takarmányt biztosít a ragadozó halfajoknak, főleg a csukának. Akváriumban is tartható és dekoratív a vörös úszóival.
Testhossz és tömeg
A 30-35 cm-es, fél kilós példányok már nagynak számítanak. 8 évesen lesz kb. 20 cm hosszú.
Szaporodás
Nagyobb állománya növényzettel dúsan benőtt tavakban, holtágakban fejlődik ki. A hímek 3, a nőstények 2 éves korukban válnak ivaréretté. A tejesek színezete élénkebbé válik az ívást megelőző időszakban, a nászkiütések a fejen és a test elülső részén nem olyan kifejezettek, mint más pontyfélénél. Az ívás áprilistól júniusig tart. A hímek jelennek meg az ívóterületen először, majd az ikrások megérkezése után beűzik, behajtják azokat a vízinövényzet közé. Az ikrások a vízfelszín közelében rakják le a növényekre 1,0-1,7 mm átmérőjű ikráikat, amelyek száma 90-230 ezer között változik. A kelés a vízhőmérséklettől függően a termékenyítést követő 5-6. napon történik, a 4,5-6 mm-es lárvák a fej ragasztómirigyénél fogva 3-4 napig, a szikanyag teljes felszívódásáig a növényeken függenek.
Horgászati szabályozás
Fogása nem esik korlátozás alá.
Táplálkozás
Első táplálékuk apró zooplankton szervezetek és algák. Fejlődésük során fokozatosan térnek át a fajra jellemző táplálékbázis, a magasabbrendű növények fogyasztására. Az irodalmi adatok alapján a kifejlett példányok nem kizárólagos növényevők, szívesen fogyasztanak állati eredetű táplálékot (férgeket, rovarlárvákat, rákokat) is. Hosszú életű de viszonylag kis termetű halfaj.
Vörösszárnyú keszeg horgászat
Óvatos hal révén könnyű úszós felszereléssel és apró horoggal horgászhatjuk. Csalinak a vékony giliszta, csonti, gyúrt kenyér a megfelelő. Hajnalban és alkonyatkor kap jól. Legyezőhorgászattal is eredményesen horgásszák. Fiatal példányai csalihalnak kiválóak.
Rekordok
A hazai vörösszárnyú keszeg nem hivatalos horgászrekord 2,05 kg (Keleti-főcsatorna, 1995). A hivatalos rekord 0,62 kg a Maconkai-víztározóból.
Magyar nevek
bőke, bűke, bürke, göndér, önhal, pápakeszeg, tamáskeszeg, aranyhal, bikkely, bódorkeszeg, búzaszeműkeszeg, búzaszemű kárász, czompókhal, dunakeszeg, gaisztás-keszeg, gelesztás-keszeg, kárászkeszeg, kelehal, kelen, konczhal, nemzetihal, piroska, piroslókeszeg, pirosszemű kele, piros szárnyú konczár, pirosszárnyú konczér, pirosszárnyú ponty, szőrkeszeg, véreskeszeg, veresszem, veresszemű hal, veresszemű keszeg, veresszárnyú jász, veresszárnyú konczér, veresszárnyú keszeg
Gyakran ismételt kérdések
A vörösszárnyú keszegre jól működik a csonti, pinki, apró giliszta, kenyér, kisebb növényi csali és finom keszeges etetés. Sokszor a vízközti vagy lassan süllyedő csali a legeredményesebb.
A faj gyakran a növényzet közelében táplálkozik, ezért a túl nehéz szerelék sokszor ront a fogáson. Finom, természetes felkínálás kell hozzá.
A vörösszárnyú keszeg főként a melegebb időszakban aktív, tavasztól őszig lehet igazán jól fogni. Napon belül a reggeli és késő délutáni órák sokszor a legeredményesebbek.
Meleg, sekély, növényes vízben különösen jól érzi magát. Hűvösebb időben mélyebbre húzódhat és finomabb pecát igényel.
A vörösszárnyú keszeg kedveli a sekélyebb, növényzettel benőtt, nádas, hínaras részeket. Állóvizeken és lassú folyású szakaszokon különösen gyakori a parti sávban.
Sokszor ott tartózkodik, ahol vízinövény, búvóhely és finom táplálék egyszerre van jelen. A pontos helyválasztás itt sokkal fontosabb, mint a nagy dobástávolság.
A vörösszárnyú keszegre a legtöbb helyzetben az úszózás a természetesebb és eredményesebb módszer, főleg növényes partközeli vízen. Finoman lehet vele kínálni a csalit, akár vízközt is.
Feederrel is fogható, de elsősorban akkor, ha kicsit távolabbi vagy nyíltabb részen tartózkodik a raj. Növényes tavakon az úszó sokszor jobb választás.
A vörösszárnyú keszegre nincs külön országos fajlagos tilalmi idő.
Ettől még előfordulhat, hogy az adott vizen más korlátozások is vannak, például helyi méretkorlát, napi mennyiségi limit vagy a csalihalként való felhasználás külön szabálya. Horgászat előtt nézd meg a helyi horgászrend előírásait.
A vörösszárnyú keszegezésnek a melegebb, nyugodt, napos idő sokszor kifejezetten kedvez, főleg sekély, növényes vízben. Ez a halfaj jól érzi magát a felmelegedő parti zónákban.
A túl hirtelen lehűlés és erős szél visszafoghatja a mozgását. Stabil időben viszont nagyon jól táplálkozhat.
Vörösszárnyú keszegre finom úszós felszerelés az egyik legjobb választás, mert ezzel természetesen lehet felkínálni a csalit a növényzet közelében. Könnyű feeder is működhet, ha távolabb kell horgászni.
A fontos az érzékeny szerelék és a természetes csali-mozgás. A túl durva megoldások feleslegesek.
Vörösszárnyú keszegre általában kisebb horog és finomabb csali való, például csonti, kisebb giliszta vagy könnyű növényi falat. A természetes, könnyen felvehető csali sokszor a legjobb.
Ha a hal a felsőbb vízrétegben táplálkozik, különösen fontos, hogy a csali finoman mozogjon. Itt a túl nagy csali sokszor hátrány.
A vörösszárnyú keszeg meleg időben napközben is jól fogható lehet, főleg sekély, növényes vízen. A reggeli és esti órák ugyanakkor sokszor még jobb kapássorozatot adnak.
A napszak jelentőségét erősen befolyásolja a vízmélység és a növényzet. Érdemes figyelni, hol táplálkozik a hal a vízoszlopban.
Igen, de visszafogottan. A vörösszárnyú keszegnél a kisebb, pontos etetés sokszor jobb, mint a nagy mennyiségű anyag bedobása.
A cél inkább az, hogy a halat helyben tartsd, ne pedig jóllakasd. Sekély vízben különösen fontos a diszkrét etetés.