Dévérkeszeg

Magas és lapos testforma jellemzi. A fiatalabb példányok színe ezüstös a felnőtteké világosabb barna árnyalatú.

Tudományos neve:
Abramis brama
Angolul:
Carp bream

Leírás

A legismertebb keszegfajtánk és általában a ponty közelében lábatlankodik. Magas és lapos testforma jellemzi. A fiatalabb példányok színe ezüstös a felnőtteké világosabb barna árnyalatú. Orra legömbölyödik és szája csúcsos. Európában szinte mindenhol megtalálható és csapatosan él.

Testhossz és tömeg

Elérheti a 70 cm hosszúságot és az 5-6 kg-os súlyt bár a 2 kg-os példányok is már nagynak számítanak a hazai vizekben.

Szaporodás

3-4 éves korára lesz ivarérett és összeívhat más keszegfélékkel. Ívása áprilistól júniusig tart. Ívás előtt az ivarérett állatok bőrén feltűnő, vaj fehér, apró szemölcsök, nászkiütések jelennek meg melyet a halászok dorozsmának neveznek. Csapatosan ívnak de más halaktól eltérően ilyenkor nagyon félénkek, ezért horgászatuk nagyobb eredménnyel jár június végétől.

Horgászati szabályozás

Tilalmi idő és méretkorlátozás alá nem esik.

Táplálkozás

Zooplankton, árvaszúnyoglárvák, rovarok, alsóbbrendű rákfélék, növények. A nagyobb példányok néha kis hallal is táplálkoznak.

A dévérkeszeg horgászata
Magyarországon az összes folyóban előfordul, holtágakban és a Balatonban is megtalálható. Horgászni kora tavasztól késő őszig lehet. Érdemes érzékeny úszós felszerelést használni és horgászat közben folyamatosan etetni. A horgot leengedhetjük a fenékre akkor az úszó kiemelkedése jelzi a kapást.

A fenekező módszer is eredményes lehet de fontos itt is a finom szerelék mert a dévér óvatos hal és a csali lecsipkedésében is a legügyesebb. 0,20-as zsinórnál vastagabbat nem érdemes használni.

A dévér szája kicsi, ezért használjunk kisebb csalétket. Gilisztát sem érdemes lógatva feltenni mert azt csak csipegetni, ráncigálni fogja de horgostul nem veszi a szájába. Ha tejes kukoricával horgászunk rá érdemes a kisebb darabokat kiválogatni is csalizás előtt az ujjaink között a kukoricát kissé összezúzni úgy hogy a tej ne fröccsenjen ki.

Folyókban jó dévérező helyek lehetnek a hirtelen mélyülő gödrök. Állóvizekben is a mélyebb helyekre vonulnak a dévér csapatok, de szeretik a ritkás nádasok környékét is. A dévér rendkívül érzékeny a vízállás változásaira. Lassú áradáskor a partközelben érdemes horgászni rá.

Rekordok

Világrekord: 11,55 kg (1912, Vestijärvi, Finnország)
Magyarországon a legnagyobb kifogott példány 6,02 kg-os volt. A horogra 2014 őszén került a Rába jakabházi szakaszán.

Magyar nevek

Dévér, Dévértkeszeg, Fahegykeszeg, Keszege, Lapátkeszeg, Lapiska, Lapkó, Bárdkeszeg, Laposka, Lapos keszeg, Lepényhal, Platyicza, Platyika, Pünkösdkeszeg, Széleskeszeg, Szélhajtókeszeg, Tyiszága, Szent György-keszeg, Keszege, Platyica, Platyika, Pünkösdkeszeg, Szélhajtó keszeg, Dorozsmás keszeg

100 gram ehető dévérkeszeghús tartalmaz:
Víz: 75 gramm,
Protein: 16,7 -18,0 gramm,
Zsíradék: 4 - 5,5 gramm,
Energia: 432 Kj, 103 - 122 kcal

Húsa ízletes a szálkássága ellenére és általában sütve fogyasztják.

Gyakran ismételt kérdések

A dévérkeszegre klasszikusan csontival, pinkivel, gilisztával, kukoricával és finom keszeges etetőanyaggal érdemes készülni. A csali méretét mindig a halak étvágyához és a víz hőmérsékletéhez kell igazítani.

Nagyobb példányoknál a kukorica vagy a több csontis felkínálás is nagyon eredményes lehet. Finomabb napokon a kisebb, visszafogott csali működik jobban.

A dévérkeszeg sokszor tavasszal és ősszel fogható a legkiegyensúlyozottabban, de nyáron is nagyon jó keszeges horgászatot adhat. Napon belül a reggeli és esti időszak gyakran különösen jó.

Meleg vízben sokszor mélyebbre húzódik nappal, majd mozgásba lendül. Hidegebb vízben kisebb etetéssel és lassabb pecával lehet eredményesebbnek lenni.

A dévérkeszeg szereti a mélyebb, lassabb, iszaposabb részeket, a medertöréseket és az etethető, rajban tartó helyeket. Tavon és folyón egyaránt fontos a megfelelő fenékforma megtalálása.

Ha egyszer megtalálod a vonulási útját vagy a raj megállóhelyét, hosszabb ideig is jó fogásokat adhat. A pontos dobás ezért különösen fontos.

A dévérkeszegre a feeder az egyik legjobb módszer, mert pontos etetést és stabil fenékközeli felkínálást tesz lehetővé. Partközeli, sekélyebb helyeken viszont az úszózás is nagyon eredményes lehet.

Ha távolabb van a hal, vagy medertörésre kell dobni, a feeder általában előnyösebb. Ha finom, óvatos kapásokat kell lekezelni sekély vízben, az úszó sokszor jobb választás.

A dévérkeszegre vonatkozó szabályok vízterületenként eltérhetnek, ezért mindig a helyi horgászrend a döntő.

Ha megtartásra is horgászol, minden esetben ellenőrizd az adott tó vagy folyószakasz helyi korlátozásait is.

A dévérezésnek sokszor a stabil, enyhén melegedő vagy kiegyensúlyozott idő kedvez, főleg tavasszal és ősszel. Nyáron a reggeli és esti órák lehetnek a legerősebbek, különösen mélyebb vízen.

Ha a dévér rajban mozog, rövid idő alatt nagyon jó fogásokat adhat. Az időjárás mellett a mederforma és az etetés is sokat számít.

Dévérkeszegre finom feederes vagy úszós felszerelés ajánlott, attól függően, milyen távolságban és mélységben horgászol. A fontos az érzékeny kapásjelzés és a pontos felkínálás.

Nagyobb dévéreknél sem kell túl durva szerelék, inkább kiegyensúlyozott felszerelésre van szükség. A finom, de stabil megoldás a legjobb.

Dévérkeszegre általában kisebb-közepes horog és finom csali való, például csonti, pinki, giliszta vagy kukorica. A választást a halak mérete és étvágya határozza meg.

A túl nagy horog sokszor csökkenti a kapások számát, különösen óvatosabb halaknál. A jól arányos felkínálás sokat számít.

Nyáron a reggeli és esti időszak gyakran jobb dévérre, mert ilyenkor aktívabban táplálkozhat a raj. Tavasszal és ősszel viszont napközben is nagyon jól fogható lehet.

A jó időszakot mindig a vízhőmérséklet és a halak mozgása határozza meg. Érdemes több napszakot is kipróbálni ugyanazon a helyen.

Igen, a dévérkeszeg horgászatánál az etetés alapvető jelentőségű, mert a rajokat így lehet a helyen tartani. A jól megválasztott, pontos etetés sokszor többet számít, mint maga a csali.

A mértékletesség itt is fontos: túl sok etetőanyaggal könnyű széthúzni a halat. Inkább tudatosan és ritmusosan érdemes etetni.