Sió
Víztérkód: 17-003-1-1,17-004-1-1,17-005-1-1,17-006-1-1,17-007-1-1
Fogható halak:
ponty,
csuka,
süllő,
keszeg,
kárász,
busa,
márna,
törpeharcsa,
domolykó,
naphal,
Információk
A Sió ezen az oldalon a Tolna vármegyei, 0-58 folyamkilométer közötti szakaszt jelenti, amelyre a Tolna Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége horgászrendje érvényes.
A TOHOSZ szabályozása a Dunába torkollástól az 58 fkm-ig, Sárszentlőrinc északi határáig terjedő szakaszra vonatkozik. A horgászatra ezen a részen külön parti és csónakos területhasználati szabályok érvényesek.
Nyitvatartás
A TOHOSZ szövetségi irodája hétfőtől szerdáig 8:00-12:00 és 12:30-16:00 között, csütörtökön 8:00-12:00 és 12:30-18:00 között, pénteken 8:00-12:00 és 12:30-14:00 között tart nyitva.
Horgászati szabályozás
A Duna torkolata és az Árvízkapu közötti szakaszon partról csak az északi parton engedélyezett a horgászat, a déli parton csak csónakból lehet horgászni.
Az Árvízkapu felett a part menti horgászat csak a horgászrendben kijelölt szakaszokon engedélyezett. A két kijelölt partszakasz között az északi és a déli parton is tilos a partról történő horgászat.
Csónakból a teljes 0-58 fkm szakaszon lehet horgászni, kivéve az Árvízkapu és a hozzá tartozó műtárgyak közvetlen környezetét, és a csónak csak a főmeder nyomvonalában használható.
Ahol a parti horgászat nem tiltott, ott legfeljebb 5 méteres parti sáv használható. A betorkolások és fokok 20 méteres körzetében február 1. és június 30. között minden horgászmódszerrel tilos a halfogás.
A pontyból csak a 30 és 60 centiméter közötti példány tartható meg. Az aranykárászt és a kecsegét megtartani tilos.
Horgászjegy
A TOHOSZ horgászrendje szerint a heti, féléves és éves területi jegyek a szövetségi irodában SZÉP-kártyával is megvásárolhatók.
Története
A Sió a Balaton levezető csatornája, amely a tavat a Dunával köti össze. A csatorna mai szerepe hosszú vízrendezési folyamat eredménye, de a Sió és a Balaton kapcsolatának rendezése már jóval korábban is foglalkoztatta a térség lakóit és mérnökeit.
Korábbi feltételezések szerint már a római korban is történhettek beavatkozások a Sió balatoni kifolyásánál. A későbbi kutatások ugyanakkor arra jutottak, hogy a siófoki zsilip megépítéséig a Sió alapvetően természetes módon vett részt a Balaton vízforgalmában.
A 18. század második felében a Balaton és környéke mezőgazdasági, hajózási és vízrendezési hasznosítása került előtérbe. Krieger Sámuel a tó és a mocsarak részleges lecsapolására tett javaslatot, amely már összefüggésben kezelte a Sárvíz, a Sió és a Kapos szabályozását is.
A reformkorban a birtokosi érdekek, a mezőgazdasági fejlesztések és a közlekedési szempontok tovább erősítették a rendezett vízlevezetés igényét. A 19. század közepétől a hajóforgalom bővülése és a déli parti vasút megjelenése még fontosabbá tette a Balaton vízszintszabályozását.
Az első siófoki zsilip megépítésével a Balaton vízszintszabályozása tartósan összekapcsolódott a Sió csatornával. Ettől kezdve folyamatos kérdés maradt, hogy mikor és mennyi vizet kell leereszteni, valamint hogy a zsilip és a csatorna méretei mennyire felelnek meg az aktuális vízgazdálkodási, közlekedési és később turisztikai igényeknek.
Vízkezelő adatai
Kezelő: Tolna Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége
Kezelő telefonszáma:
Kezelő honlap címe: https://www.tohosz.hu/
Az adatok esetleg már nem érvényesek. Ilyen esetben vedd fel velünk a kapcsolatot. Tudsz valami többet erről a horgászvízről? Itt oszthatod meg velünk!