Aligátorhal

Leírás

Az aligátorhal elsősorban az Egyesült Államok déli részén és Mexikóban honos, a Mississippi-folyó vízrendszerében és a Mexikói-öböl menti vizekben. Nevét a csőr formájú fejéről kapta, amely hasonlít az aligátorra. Testét kemény, pajzsszerű pikkelyek borítják — ezek miatt tartják számon az őskorból fennmaradt, primitív halak közt. Lassú folyású vagy állóvizekben érzi jól magát, néha szinte faágként sütkérezik a vízfelszínen.

Légköri levegőt is tud nyelni, így alacsony oxigéntartalmú vizekben is megél. Erős ragadozó, már fiatal korban is kisebb halakkal táplálkozik.

Testhossz és tömeg

Az egyik legnagyobb édesvízi hal Észak-Amerikában. Kifejlett példányok általában 1,5-2,5 méteresre nőnek és súlyuk meghaladhatja a 100 kg-ot. A legnagyobb dokumentált példányt közel 160 kg-osra mérték. A nőstények jóval nagyobbak, mint a hímek.

Szaporodás

Tavasszal ívnak, sekély, elárasztott területeken. A nőstény akár 150 000 ikrát is lerakhat, amelyek a növényzetre tapadnak. Az ikrák és az ivadék mérgező anyagot tartalmaznak a ragadozók ellen. A hímek 6, a nőstények 11 éves korukra válnak ivaréretté.

Táplálkozás

Ragadozó, elsősorban halakkal táplálkozik, de fogyaszt rákokat, vízimadarakat és kisebb emlősöket is. Lesből támadó vadász: mozdulatlanul vár, majd villámgyors mozdulattal kapja el a zsákmányát.

Horgászata

Az Egyesült Államok déli államaiban — Texas, Louisiana, Mississippi — komoly sporthorgász célpont. Nagy mérete és ereje miatt az egyik leglátványosabb édesvízi horgászcél Észak-Amerikában. Csalihalakkal, mesterséges csalihalakkal és nagy méretű jigekkel fogható. A fogás-visszaengedés egyre elterjedtebb, mert az állomány veszélyes mértékben lecsökkent. Húsa Mexikóban fogyasztott, csillivel és citrommal készítve is.