Sötétoldalsávos paduc

Leírás

A sötétoldalsávos paduc (Chondrostoma genei) a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó közép- és dél-európai édesvízi hal. Teste orsó alakú, oldalról enyhén összenyomott; háta zöldes-barnás, oldala ezüstös, hasoldala fehér. Jellegzetessége az oldalán végigfutó, határozott sötét oldalvonalsáv, amelyről a nevét kapta. Szája alsó állású, szaruhártyával borított, élő ajka jól alkalmazkodott az aljzat kaparásához. Az oldalvonalban 50–65 pikkely helyezkedik el.

Elterjedési területe elsősorban az Ibériai-félsziget és a dél-franciaországi, észak-olaszországi folyók; a Pó-vízrendszer, az Arno, a Tiber és számos kisebb mediterrán folyó jellegzetes faja. Tiszta, jól oxigenált, közepes-erős sodrású, kövecses vagy kavicsos aljzatú folyókban él, ahol a vízvegetáció és az algabevonat bőséges.

Ez a paduc egy viszonylag kis elterjedési területű, endemikus jellegű faj, amely az élőhely-pusztulás, a vízszabályozás és az idegen fajok betelepítése miatt egyes térségekben megritkult. Természetvédelmi szempontból figyelmet érdemel.

Testhossz és tömeg

Általában 20–35 cm hosszú; maximálisan elérheti a 40 cm-t. Tömege tipikusan 200–600 gramm. Élettartama 8–12 év.

Szaporodás

Március és május között ív, sekélyvizű, kavicsos aljzatú folyószakaszokon. A nőstény 5 000–20 000 ragacsos ikrát rak a kavicsokra; a szülők az ikrák lerakása után nem törődnek az utódokkal. Az ikrák 8–12 nap alatt kelnek ki; a lárvákon az aljzati életmód hamar kialakul.

Táplálkozás

Főleg perifitonból (köveken és kavicsokon nőtt algákat, kovamoszatokat) táplálkozik, amelyet kemény, szarús ajkával kapar le az aljzatról. Emellett vízi gerincteleneket, rovarlárvákat, apró rákokat és szerves törmeléket is fogyaszt.