Spanyol csíkossügér

Leírás

A spanyol csíkossügér (Epinephelus marginatus), más nevén dusky grouper vagy mérou brun, a Serranidae (sügérfélék tágan vett rokonsága) családjába tartozó nagytestű, értékes tengeri hal. Teste zömök, erősen épített, fejé nagy, szája tág. Alapszíne sötétbarna, oldalán szabálytalan, halványabb barnás-fehéres foltok mozaikja látható. A hasoldal valamivel világosabb. Az úszók szélei sötétek; az általános testrajzolat idős korban még sötétebbé válik.

A Földközi-tengerben, a Fekete-tenger keleti medencéjében, valamint az Atlanti-óceán keleti partvidékén (Portugáliától le egészen Dél-Afrikáig) és a brazil partokon honos. Sziklás, algás aljzatú, 10–300 méteres mélységű területeken él; fiatal korban sekélyebb sziklapartokat részesít előnyben, az öreg egyedek mélyebbre vonulnak.

A spanyol csíkossügér biológiailag rendkívül különleges: proterogyn hermafrodita faj, vagyis fiatal korban nőstény, és élete során érett hím lesz. Erősen territoriális, akár évtizedekig ugyanazon sziklaterületen él. Az IUCN sebezhetőnek (Vulnerable) nyilvánította; számos mediterrán ország védettséget biztosít számára.

Testhossz és tömeg

Kifejlett hossza 70–100 cm; ritkán eléri a 150 cm-t is. Tömege tipikusan 5–20 kg, kivételes egyedek meghaladhatják az 60 kg-ot. Élettartama akár 50 év is lehet.

Szaporodás

Júliustól szeptemberig ív, sziklás sekélyvizeken, kisebb csoportokban gyűlve össze. A nőstény korábban érő egyedek pelágikus ikrákat bocsátanak ki (több százezer – millió db). Az átalakulás (nőstényből hím) általában 5–12 éves kor körül következik be, a mérettől és a helyi populáció arányaitól függően.

Táplálkozás

Ragadozó: főleg kisebb halakat, tintahalakat, polipokat és rákféléket zsákmányol. Lesben ülve, villámgyors kapással nyeli el zsákmányát; sziklák mellett és hasadékokban rejtekezve vár. A nagy egyedek képesek akár tengeribörszinyt és homárokat is elfogyasztani.

Horgászata

A Földközi-tenger partjain értékes sporthorgász- és búvárhorgász-célpont. Fenékhorgászattal, élő vagy műcsalival, sziklák és sziklahasadékok közelében fogható. Számos országban méretkorlátozás és egyedi fogási kvóta vonatkozik rá; néhol teljesen védett. A búvárhorgászat közben is óvni kell, mivel populációi az intenzív halászat miatt megritkultak. Húsa kiváló minőségű, a mediterrán gasztronómiában nagyra becsülik.

Rekordok

Az IGFA-nál bejegyzett világrekord 53 kg feletti példány. Az európai sporthorgász-rekordok rendre 20–30 kg körüli egyedek.

100 gramm ehető hús tartalmaz

Víz: 79 gramm / Protein: 19,5 gramm / Zsíradék: 1,5 gramm / Energia: 92 kcal / Omega-3: 290 mg