Tüskés pikó

Leírás

A tüskés pikó (Gasterosteus aculeatus) a pikófélék (Gasterosteidae) családjának talán legtöbbet tanulmányozott faja, amely rendkívüli ökológiai és tudományos jelentőséggel bír. Hátán három erős, szabad tüske sorakozik (innen az angol neve: three-spined stickleback); teste részben vagy teljesen csontlemezes pajzsokkal fedett. Alapszíne szürkészöld vagy barna, az ívási időszakban a hím torokrégiója élénkvörös, szeme pedig kéken csillog – ez a jelenség az egyik legjobban dokumentált nász-szín jelenség a halak körében.

Holarktikus elterjedésű faj: az Északi-Atlanti-óceán mindkét partjától a Csendes-óceánig, édes-, brakk- és tengervízben egyaránt megtalálható. Magyarországon a Duna vízrendszerének számos mellékfolyójában, csatornájában és tavaiban honos. Rendkívül adaptív: több eltérő ökomorfa (tavi, folyóvízi, tengeri) ismert, amelyek genetikailag is elkülönülnek.

A faj az evolúcióbiológia és ökológia egyik legfontosabb modellszervezete: a csontlemezek variabilitása, az ízlési preferenciák szexuális szelekciója és a párhuzamos adaptáció tanulmányozásában kulcsszerepet játszik.

Testhossz és tömeg

Tipikusan 4–7 cm, maximálisan eléri a 11 cm-t. Tömege 1–5 gramm. A természetben élettartama 2–3 év.

Szaporodás

Tavasszal (április–június) a hím erősen territoriális lesz; vesszőkből, algatöredékekből ragadós vesegladdin-mirigyváladékkal fészket épít. A nőstény a fészekbe rak 50–400 ikrát, majd a hím átveszi az egyedüli szülői gondozást: szellőzteti, tisztítja az ikrákat, majd a kikelő lárvákat is felügyeli. Az embriók 6–8 nap alatt kelnek ki.

Táplálkozás

Ragadozó mindenevő: zooplankton, rovarlárvák (szúnyoglárva, bolharák), férgek, kisméretű rákfélék és más halak ikrái alkotják táplálékát. Aktív vizuális vadász, nappali táplálkozású.