Atlanti menyétke

Leírás

Az atlanti menyétke (Urophycis chuss) az Észak-Atlanti-óceán partvidéki és mélyebb vizeinek jellegzetes tőkehalfélékhez tartozó ragadozó hala. Teste megnyúlt, enyhén oldalról lapított, barnásvörös vagy vörösesbarna alapszínű, hasán sárgásfehér. Jellegzetessége a hosszú, fonálszerűre nyúlt hasi uszónyúlvány, amely tapintószervként funkcionál. Az állkapcsa alulhelyezett, a száj előtt rövid bajuszszálak találhatók.

Az atlanti menyétke az Atlanti-óceán nyugati részén honos, Newfoundlandtól egészen az Egyesült Államok keleti partvidékéig, Delaware-ig előfordul. Elsősorban kontinentális talapzaton és annak peremén él, 20–900 méter mélységben, de leggyakoribb 90–450 méter között. Kedveli a homokos-iszapos aljzatot. Nappal általában mélyen húzódik, éjjel a fenék közelében aktív.

Az IUCN viszonylag stabil állományúként tartja nyilván, bár intenzív kereskedelmi halászat célpontja az Észak-Atlanti-óceánon. Az állomány az 1980-as évek óta változó mértékben csökkent a túlhalászás miatt, ezért az egyes halászati szervek kvótarendszerrel szabályozzák fogását.

Testhossz és tömeg

Az atlanti menyétke tipikusan 30–50 cm hosszú, felnőtt példányok átlagos tömege 0,5–1,5 kg. Maximálisan elérheti a 130 cm-t és a 7 kg-ot is, bár ilyen nagy példányok ritkák. Élettartama általában 10–12 év.

Szaporodás

Az ívás késő nyártól kora őszig tart, jellemzően júliustól szeptemberig, a nyílt vízben, pelagikus környezetben zajlik. Az ikrák és a frissen kelt lárvák planktonikus életmódot folytatnak. Egy nőstény több százezer ikrát rakhat le egyetlen ívási szezon alatt. A fiatal egyedek eleinte sekélyebb vizeken élnek, majd az éréssel mélyebb régiókba húzódnak.

Táplálkozás

Ragadozó hal, táplálékát elsősorban kisebb halak (pl. heringfélék, szardínia), tintahalak, garnélarák, rákok és más fenéklakó gerinctelenyek alkotják. Éjszaka aktív vadász, tapintónyúlványaival fenéken keresi zsákmányát, de nyílt vízben is képes aktívan üldözni kisebb halakat.

Horgászata

Az atlanti menyétkét főként kereskedelmi halászok célozzák fenékhálóval és longline módszerrel, de sporthalászok is fogják, elsősorban az Egyesült Államok keleti partvidékén. Csónakból és parti horgászaton egyaránt elérhető. Csaliként élő vagy halott kishalakat, garnélát és tintahalat alkalmaznak. Éjszaka aktívabb, ekkor hatékonyabb a horgászata.

100 gramm ehető hús tartalmaz

Víz: 79 gramm
Protein: 18,3 gramm
Zsíradék: 1,6 gramm
Energia: 90 kcal
Omega-3: 320 mg

Kép: Wikimedia Commons, Link