Celebeszi félcsőrös csuka, Indonéz félcsőrös csuka

Leírás

A celebeszi félcsőrös csuka (Nomorhamphus liemi) Celebesz (Szulawesi) szigetének endemikus édesvízi hala, a Zenarchopteridae (félcsőrös halak) családjába tartozik. Teste nyújtott, hengeres, oldalról enyhén lapított, ezüstös-zöldes alapszínű, oldalán egy kékeszöldes csík fut végig. Legjellegzetesebb ismertetőjele az alsó állkapocs, amely jóval hosszabb a felsőnél és csőrszerűen előrenyúlik – ezért kapta a "félcsőrös" nevet. Az ivarérett hím gonopodiummal rendelkezik, a belső megtermékenyítés megvalósítója.

Természetes élőhelye Sulawesi (Celebesz) szigetének gyors folyású, tiszta, oxigéngazdag hegyvidéki folyói és patakjai. Preferálja a növényzettel szegélyezett partszakaszokat, ahol a felszín közelében úszik. Az IUCN Vulnerable (Sérülékeny) kategóriába sorolja, mivel elterjedési területe korlátozott, élőhelyei sérülékenyek.

Az akvarisztikában egyre népszerűbbé vált, bár speciálisabb igényei miatt nem kezdőknek való. Csapatban, legalább 5–6 példányból álló csoportban tartható, jó oxigenizációt igényel.

Testhossz és tömeg

Tipikusan 6–8 cm hosszúra nő, maximálisan elérheti a 10 cm-t. A nőstény általában nagyobb, mint a hím. Tömege néhány gramm. Élettartama 3–5 év.

Szaporodás

Elevenszülő hal. A belső megtermékenyítés után a nőstény 1–20 kifejlett, életképes utódot szül egyszerre. Az utódok születéskor viszonylag nagyok (15–20 mm), azonnal önállóan táplálkoznak. A szaporodási ciklus 4–8 hétenként ismétlődhet. Az utódokat el kell különíteni, hogy a szülők ne egyék meg őket.

Táplálkozás

Ragadozó felszín közelében vadászó hal. Természetes körülmények között rovarokat, apró rákféléket, zooplanktonokat és az alkalmanként a víz felszínére kerülő apró gerincteleneket fogja. Akváriumban élőeleség (muslica, artemia, apró rovarok) és fagyasztott eleség ajánlott; a száraz eleséget kezdetben nehezen fogadja el.