Csupasztorkú géb

Leírás

A csupasztorkú géb (Neogobius gymnotrachelus) a Gobiidae család tagja, amely elsősorban a Fekete-tenger, az Azovi-tenger és azok folyóvízi mellékfolyóinak lakója. Neve az állkapocs alatti (torok alatti) területén hiányzó pikkelyekre utal — innen a „csupasztorkú" jelző. Teste megnyúlt, hengeres, a hasúszók összenőnek és egy tapadószerv-szerű képletet alkotnak, amely segíti az állatot a sebesen folyó aljzaton való kapaszkodásban.

Színezete szürkésbarna, oldalán szabálytalan sötét foltmintázattal. Az ivarérett hímek az ívási időszakban feketéssé válnak. A faj a Duna, a Dnyeszter, a Dnyeper, a Dél-Bug és a Prut alsó szakaszait részesíti előnyben, ahol kavicsos-homokos aljzatú, áramló vizet talál. Az elmúlt évtizedekben ballasztvízzel terjedve számos európai folyóba, köztük a Rajnába és a Dunának nyugatabbi szakaszaiba is bejutott, és invazív fajnak tekinthető.

Testhossz és tömeg

Felnőtt egyedek tipikus hossza 10–15 cm, kivételesen elérheti a 22 cm-t is. Tömege általában 20–80 g. Élettartama fogságban megközelítőleg 5–7 év.

Szaporodás

Az ívás tavasszal és nyár elején zajlik, 14–22 °C vízhőmérsékleten. A nőstény a kavicsok alá vagy kövek mélyedéseibe rakja ikráit, amelyeket a hím őriz a kikelésig. Egy ívási ciklusban a nőstény 300–2 000 ikrát rak, és az ívást a szezonban akár többször megismételheti. A lárvák viszonylag gyorsan fejlődnek; néhány hét alatt aljzatlakó életmódra váltanak.

Táplálkozás

A csupasztorkú géb opportunista ragadozó. Táplálékát elsősorban makroinvertebráták (bogárlárvák, szúnyoglárvák, kisrákfélék, férgek) alkotják, de kisebb halakat és halikrát is fogyaszt. Nappal aktív, az aljzatot kutató vadász.

Kép: Yuriy Kvach, CC BY-SA 3.0, Link