Félcsőrös csuka

Leírás

A félcsőrös csuka (Dermogenys pusillus) a Zenarchopteridae (édesvízi halfbeak-ek) családjába tartozó kis termetű, Dél-Kelet-Ázsiában honos édesvízi halfaj. Legjellegzetesebb ismertetőjele az aszimmetrikus állkapocs: az alsó állkapocsnak megnyúlt, csőrszerű nyúlványa van, míg a felső rövid marad — ez a speciális morfológia a felszínen úszó zsákmányok hatékony ragadozásához alkalmazkodott. Teste karcsú, ezüstösen fénylő, hasoldala halvány.

Természetes élőhelyei a Maláj-félsziget, Indonézia, Thaiföld és a Fülöp-szigetek sekély, lassú folyású vagy álló édesvizei: árkok, rizsföldek, patakok és folyópartok gazdag parti növényzettel. Hőmérséklet-igénye 24–28 °C, enyhén savanyú vagy semleges vízben él jól.

Akváriumi tartásban a felső úszózóna lakója, ahol szinte folyamatosan a vízfelszín közelében tartózkodik. Csoportban tartandó, legalább 6–8 példányban; a hímek egymás között territoriálisak és harciasak lehetnek. Élénk mozgású, látványos akváriumi faj.

Testhossz és tömeg

A nőstények nagyobbak, általában 6–8 cm hosszúak; a hímek 4–6 cm-esek. Tömege néhány gramm. Akváriumi körülmények között 2–4 évet él.

Szaporodás

Elevenszülő faj: a nőstény teljes kifejlettségű, azonnal úszóképes ivadékokat szül. Egy-egy vetélés során 5–30 utódot hoz a világra; a vemhesség 4–6 hétig tart. A szülők nem gondoznak, az ivadékokat azonnal el kell választani, különben elfogyasztják őket. Megfelelő körülmények között havonta szülhet.

Táplálkozás

Ragadozó, a felszínről vadászik: rovarokat, szúnyoglárvákat és apró repülő rovarokat kap el. Hosszú alsó állkapcsa pontosan pozicionálja a támadást a vízfelszínen. Akváriumi körülmények között élő szúnyoglárva, artémia és apró szárított tápok fogadhatók el; a felszínre úsztatott táplálék a legmegfelelőbb.