Háromcsikos páncélosharcsa

Leírás

A Háromcsíkos páncélosharcsa (Corydoras trilineatus) a páncélosharcsa-félék (Callichthyidae) családjába tartozó dél-amerikai aljzatlakó édesvízi hal. Nevét a testét díszítő három jellegzetes hosszanti csíkról kapta, amelyek a hát mentén, az oldalvonalon és a has felső részén futnak végig. Testét kettős csontpáncélsor borítja (oldallapocskák), amelyek a megjelenést páncélszerűvé teszik. Alapszíne fehéres-krémes, a csíkok és a fej sötétbarnás foltmintázattal tarkított.

Természetes élőhelye Dél-Amerika: Peru, Kolumbia és Brazília amazóniai és orinoquiai folyórendszerének sekély, lassú folyású, homokos aljzatú mellékágai, kubikgödrök és mocsarak. A vizek általában puha, enyhén savas kémhatásúak és magas humusztartalmúak. Csoportosan él, egyedül tartva szorongó, stresszelt viselkedést mutat.

Az akváriumos tartásban az egyik legnépszerűbb és legszélesebb körben tartott páncélosharcsafaj, amely falánk, aktív és egészséges magatartásával egyszerűen gondozható.

Testhossz és tömeg

Testhossza általában 4–6 cm, ritkán éri el a 7 cm-t. Tömege néhány gramm. Akváriumban 5–8 évet is élhet.

Szaporodás

A szaporodáshoz a vízhőmérséklet néhány fokos csökkentése ösztönzi az egyedeket (imitálva az esős évszak hatását). A párzás során a nőstény a hasi uszonyai által alkotott "kosárban" tartja az ikrákat, miközben a hím megtermékenyíti azokat. Az ikrákat növénylevélre vagy szűrő üvegfalára ragasztják. Egy ívás során a nőstény 50–300 ikrát rak. Az ikrák 4–6 nap alatt kelnek ki.

Táplálkozás

Aljzaton élő opportunista mindenevő: szerves törmeléket, férgeket, kisebb rovarlárvákât, algákat és szárazeledelt egyaránt fogyaszt. Csoportosan turkál az aljzaton, a homokot kopoltyúján átszűri a táplálékkeresés során. Érzékeny bajuszszálai segítik a táplálék megtalálásában. Éjjel aktívabb, nappal többet bujkál.

Kép: Buchling, CC BY-SA 3.0, Link