Kősüllő

Leírás

A kősüllő Közép- és Kelet-Európa, valamint Ázsia vízeiben fordul elő, többek között a Duna és a Tisza vízrendszerében.

Teste megnyúlt és karcsú, feje viszonylag nagy, szemei kiemelkednek. Színe zöldes-barna, oldalán sötét csíkokkal, amelyek segítenek a rejtőzködésben. Jellegzetes tulajdonságuk, hogy öregedéskor a hímek színe élénkebb lehet, különösen ívás időszakában.

Testhossz és tömeg

A kősüllő hossza általában 30–60 cm között mozog, de elérheti a 80 cm-t is. Testtömege jellemzően 1–4 kg között változik, de nagyobb példányok, akár 10 kg-osak is lehetnek.

Szaporodás

A kősüllő ívási időszaka tavasszal van, általában áprilistól júniusig tart. A nőstények az ívást követően a sziklás vagy növényzettel sűrűn benőtt területeken rakják le ikráikat. Az ikrákat a hímek őrzik, amíg az ivadékok ki nem kelnek, ami körülbelül 10-14 napig tart.

Horgászati szabályozás

Magyarországon a kifogható mérete 40 cm.

Horgászata

A kősüllő horgászatára legjobban a tavaszi ívási időszak után van lehetőség. A leggyakoribb horgászmódszerek közé tartozik a pergetés, bojlizás vagy az élő csaliválaszték alkalmazása. Az éjszakai horgászat különösen eredményes lehet, mivel ilyenkor aktívabban táplálkoznak.

Táplálkozás

Fő tápláléka a kisebb halak, például kölöntefélék, és a vízben található gerinctelenek szolgálnak. Szinte mindig csoportosan vadászik, ami növeli a zsákmányszerző hatékonyságát.

Magyar nevek

tavi süllő