Kősüllő

Tudományos neve:
Sander volgensis
Angolul:
Volga pikeperch

Leírás

A kősüllő Közép- és Kelet-Európa, valamint Ázsia vízeiben fordul elő, többek között a Duna és a Tisza vízrendszerében.

Teste megnyúlt és karcsú, feje viszonylag nagy, szemei kiemelkednek. Színe zöldes-barna, oldalán sötét csíkokkal, amelyek segítenek a rejtőzködésben. Jellegzetes tulajdonságuk, hogy öregedéskor a hímek színe élénkebb lehet, különösen ívás időszakában.

Testhossz és tömeg

A kősüllő hossza általában 30–60 cm között mozog, de elérheti a 80 cm-t is. Testtömege jellemzően 1–4 kg között változik, de nagyobb példányok, akár 10 kg-osak is lehetnek.

Szaporodás

A kősüllő ívási időszaka tavasszal van, általában áprilistól júniusig tart. A nőstények az ívást követően a sziklás vagy növényzettel sűrűn benőtt területeken rakják le ikráikat. Az ikrákat a hímek őrzik, amíg az ivadékok ki nem kelnek, ami körülbelül 10-14 napig tart.

Horgászati szabályozás

Magyarországon a kifogható mérete 40 cm.

Horgászata

A kősüllő horgászatára legjobban a tavaszi ívási időszak után van lehetőség. A leggyakoribb horgászmódszerek közé tartozik a pergetés, bojlizás vagy az élő csaliválaszték alkalmazása. Az éjszakai horgászat különösen eredményes lehet, mivel ilyenkor aktívabban táplálkoznak.

Táplálkozás

Fő tápláléka a kisebb halak, például kölöntefélék, és a vízben található gerinctelenek szolgálnak. Szinte mindig csoportosan vadászik, ami növeli a zsákmányszerző hatékonyságát.

Magyar nevek

tavi süllő

Gyakran ismételt kérdések

A kősüllő kisebb termetu ragadozó, ezért sokszor a kisebb csalihal, giliszta, halszelet vagy finomabb műcsali lehet a jó választás. A túl nagy csali gyakran kevésbé természetes neki.

Folyóvízen a fenékközeli felkínálás különösen fontos. A kisebb, visszafogottabb csali sokszor jobb, mint a nagy és agresszíven mozgó műhal.

A kősüllő gyakran alkonyatkor, este és éjszaka aktívabb, de hűvösebb időben nappal is fogható. A kapókedvét sokszor a vízállás, a sodrás és a mederfenék állapota is befolyásolja.

Stabilabb időben kiszámíthatóbban táplálkozhat, míg hirtelen változások visszafoghatják. Folyóvízen az esti órák sokszor különösen jók.

A kősüllő jellemzően folyóvizek keményebb, köves, kavicsos vagy töréses részein érzi jól magát. Gyakran a fenék közelében tartózkodik, sodrásváltások, kőszórások, mederélek és mélyebb részek környékén.

Nem annyira feltűnő ragadozó, mint a nagyobb süllő, ezért pontos helykeresés kell hozzá. A fenék közeli vezetés kulcsfontosságú.

A kősüllőre általában a finomabb fenekezés és a kisebb csalikkal végzett pergetés a legeredményesebb. A cél az, hogy a csali a fenék közelében, természetesen mozogjon.

Erősen sodró vízben a túl könnyű szerelék nehezen tartható helyben, ezért a mederhez és az áramláshoz kell igazítani a végszereléket.

A kősüllő országos fajlagos tilalmi ideje március 2-től június 30-ig tart. A legkisebb országos megtartható méret 25 cm, és naponta legfeljebb 3 darab kősüllő tartható meg.

Ez országos alap szabály, de előfordulhat, hogy az adott vizen más korlátozások is vannak, például szigorúbb ragadozóhalas rend, eltérő elviteli limit vagy teljes helyi védelem. Indulás előtt nézd meg a helyi horgászrend előírásait.

A kősüllőzésnek sokszor a kiegyensúlyozott, nem szélsőséges idő kedvez, különösen folyóvízen. A sodrás, a vízállás és a mederfenék viszonyai gyakran fontosabbak, mint maga a napsütés vagy a felhőzet.

Esti órákban sokszor aktívabbá válhat, de hűvösebb időben nappal is fogható. A vízállás-változások erősen befolyásolhatják a kapókedvét.

A kősüllőre általában kisebb csalik valók, mint a nagyobb süllőre. A finomabb, visszafogott méretű csalihal, giliszta vagy kisebb műcsali gyakran eredményesebb.

Ha túl nagy a csali, az kevésbé lesz természetes a kősüllő számára. A siker kulcsa sokszor a méret és a fenékközeli vezetés helyes aránya.

Igen, sok esetben a kősüllő horgászatához finomabb, kisebb csalira és érzékenyebb szerelékre van szükség, mint a nagyobb ragadozóknál. Ez különösen igaz tisztább vagy erősen horgászott vizeken.

A természetes csali-felkínálás itt sokat számít. A túl durva szerelék sokszor elveheti a kapást.

A kősüllő sokszor esti és éjszakai hal, különösen melegebb időben. Ilyenkor aktívabban mozoghat és könnyebben felveszi a fenéken felkínált csalit.

Hűvösebb időszakban nappal is fogható lehet, főleg ha megfelelő a sodrás és jó helyen kínálod fel a csalit. Érdemes mindkét időszakot tesztelni az adott vízen.

Nem feltétlenül kell, mert a kősüllőre gilisztával, halszelettel és kisebb műcsalikkal is lehet eredményesen horgászni. A fontos az, hogy a csali a fenék közelében maradjon és természetesen mozogjon.

Ha az adott vízen szabályos, a kisebb csalihal is lehet jó választás. A döntést a helyi szabályok és a halfaj pillanatnyi táplálkozása határozza meg.