Sünhal

Leírás

A sünhal (Diodon hystrix), másképpen feketefoltos tüskésgömb vagy feketefoltos sülhal, a gömbalakúhalak rendjébe (Tetraodontiformes) tartozó, meleg tengerekben élő hal. Teste zömök, ovális; bőrét hosszú, kétágú tüskék borítják, amelyek nyugalomban hátrafelé fekszenek, veszély esetén azonban – a hal levegőt vagy vizet nyel – a test gömbbé fúvódik és a tüskék meredeken kierélyülnek. Ez a védelmi mechanizmus a ragadozók legtöbbjét elriasztja.

A trópusi és szubtrópusi óceánok sekély partmenti vizeiben, korallzátonyok és tengeri fűágyek közelében él, az Atlanti-óceántól az Indo-Csendes-óceán térségéig mindenütt megtalálható. Éjszakai életmódú; nappali pihenőhelyét korallüregekben, sziklahasadékokban tölti. A test mintázata sötétbarna, nagy fekete foltokkal.

A sünhal húsa tetrodotoxint tartalmaz, amely halálos mérgezést okozhat, ezért nem tekinthető étkezési halnak. Egyes kultúrákban dekoratív céllal szárított formában értékesítik. A természetes állományok stressz hatására ki vannak téve, de a faj az IUCN szerint nem veszélyeztetett.

Testhossz és tömeg

Általában 40–60 cm hosszú; a faj maximálisan 91 cm-t is elér. Tömege 0,5–2,5 kg. Élettartama vadon 12–18 év, fogságban ritkán szaporodik.

Szaporodás

Nyílt vizű pelagikus ívók; az ívás körülményei természetes élőhelyen még nem teljesen feltártak. A nőstény felszín közelében szórja szét ikráit; a kelési idő kb. 4–5 nap. A lárva és korai ivadék is pelagikus; a juvenilis példányok fokozatosan vándorolnak a sekélyebb parti területek felé.

Táplálkozás

Kemény vázú zsákmányra specializálódott ragadozó: tüskés sünöket, korallokat, kagylókat, tengeri csillagokat, rákokat és csigákat zúz szét erős, csőrszerű fogaival. Az összenőtt foglemez képes a legkeményebb héjakat is feldarabolni.