Szőlővörös harcoshal

Leírás

A szőlővörös harcoshal (Betta coccina) a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gubactyúkfélék (Osphronemidae) családjába tartozó kis termetű harcoshal-faj. Teste karcsú, orsó alakú, mélyvörös-bordó alapszínű, amelyből a név is ered (latinul „coccina" = karmazsinvörös). Az úszókon és a test oldalán irizáló zöldeskék fénylő foltok és szegélyek jelenhetnek meg; a torkon és a kopoltyúfedőn türkizkék csillogó folt látható. A hím általában élénkebb, farokúszója hosszabb.

Természetes élőhelye a Maláj-félsziget és Szumátra tőzeges, barna vizű erdei patakjai és lápjai. Ezek a vizek rendkívül savasak (pH 3,5–5,5), puha vízkémiai paraméterűek és magas humuszsav-tartalmúak (az ún. „blackwater" élőhelyek). Hőmérséklete 24–28 °C. A víz sötétbarna, látótávolsága minimális; a hal az avaros, gyökeres parti zónában él rejtőzve.

A szőlővörös harcoshal érzékeny faj, amelynek tartása blackwater-körülmények utánzatát igényli (alacsony pH, puha víz, sötét szín). Labyrinthszerve van, így a levegőből is képes oxigént venni. Szemben a köznépszerű sziámi harcossal, ez a faj viszonylag csendes természetű, bár hímek között sor kerülhet összetűzésre.

Testhossz és tömeg

Tipikusan 4–5 cm hosszú, maximálisan 6 cm-t ér el. Tömege néhány gramm. Élettartama akváriumban 3–5 év.

Szaporodás

Buborékfészkes szaporodó: a hím vízfelszíni buborékfészket épít úszó levelek vagy növények alá, és ide rakja a nőstény által lerakott ikrákat (30–80 db). A hím gondozza a fészket, szellőzteti az ikrákat és összeszedi az elsüllyedő ikrákat. Az ikrák 24–36 óra alatt kelnek ki; a lárvák 3–4 nap múlva önállóan úsznak. A nőstényt célszerű elkülöníteni a szülési után.

Táplálkozás

Elsősorban ragadozó: természetes körülmények között apró rovarokat, rovarlárvakat, kisebb zooplanktonokat (dafnia, ostracoda) fogyaszt. Akváriumban fagyasztott szúnyoglárvát, artémiát és fagyasztott dafniát fogad el a legjobban; száraz pelleteket csak lassan szokik meg.