Tahiti pillangóhal

Leírás

A Tahiti pillangóhal (Chaetodon trichrous) a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a pillangóhal-félék (Chaetodontidae) családjába tartozó, rendkívül korlátozott elterjedésű korallzátony-hal. Teste magasan ívelt, kerek, oldalról erősen lapított – a pillangóhalakra jellemző diszkosz forma. Alapszíne fehéres-sárgás; hátán és a farokúszó felső részén fekete folt van, az arcán fekete szemsáv halad. A faj neve és egyik rokonaival szembeni elkülönítő bélyege az, hogy a „szemfolt" (a predátorok megtévesztésére szolgáló hátulsó álszem) hiányozhat vagy elmosódott.

Elterjedési területe rendkívül szűk: kizárólag Francia Polinézia vizein honos, főként Tahiti és a Társaság-szigetek korallzátonyain. 2–30 m mélységű sziklás és korallzátony élőhelyeken él. Jellemzően párban vagy kisebb csoportban mozog, erősen területvédő. A korallpolipok fogyasztása révén kritikusan függ a korallzátony egészségétől.

A faj IUCN-besorolása sebezhető (VU), mivel szűk elterjedési területe és élőhelyének fokozódó degradálódása (korallpusztulás, klímaváltozás) komoly veszélyforrást jelent.

Testhossz és tömeg

Tipikusan 12–15 cm hosszú, maximálisan elérheti a 16 cm-t. Tömege 50–100 gramm. Élettartama vad körülmények között 5–8 év.

Szaporodás

Pontosan kevéssé dokumentált. A pillangóhalakra általánosan jellemző a nyílt vízbe szórt, pelagikus ikrák, amelyek 24–30 óra alatt kelnek ki. A monogám pár ívás előtt párzási rituálét végez. A lárvák kezdetben planktivorum életmódot folytatnak, majd 6–8 hetes korukban megtelepednek a korallzátonyokon. Szülői gondozás nincs.

Táplálkozás

Korallivór (korallfogyasztó) specialista: elsősorban korallpolipokat (Acropora és Pocillopora fajokat) fogyaszt, de algát, kisebb gerinctelen állatokat és zooplanktonokat is eszik. Hosszú, hegyes szájával szedi ki a korall ágai közül a polipokat. Akváriumban szinte lehetetlen életben tartani megfelelő táplálék hiányában.

Magyar nevek

Tahiti pillangóhal (egyedüli ismert magyar neve)