Tengeri pér

Tudományos neve:
Mugil cephalus
Angolul:
Gray mullet

Leírás

A tengeri pér az egyik leggyakoribb tengeri hal: az Északi-tengertől Ausztráliáig mindenütt előfordul, trópusi és mérsékelt övezeti tengerpartok, folyótorkolatok és estuáriumok lakója. Rajokban él, partközeli sekély vizekben, kikötőkben és csatornákban is megjelenik. Szürke-ezüstös, orsó alakú, lapos fejű hal. Robusztus és alkalmazkodóképes: édes-, sós- és brakkvízben egyaránt megél. Egyedi evési szokása: a fenékiszapot nyeli fel és az abból elérhető szerves anyagokat megemészti. A "szegény ember lazacának" is hívják, mert mindenütt könnyen fogható.

Testhossz és tömeg

Kb. 5 kg a maximális testsúlya, jellemzően 30-60 cm-re nő. Horogra általában a 100-500 grammos egyedek akadnak.

Szaporodás

Nyílt tengeri, pelagikus ívású faj. Tavasszal és nyáron ívnak a mélyebb tengerterületeken, az ikrák a felszínen lebegnek.

Táplálkozás

A fenékiszapot nyeli fel és szűri ki belőle az algákat, baktériumokat, diatómákat és szerves törmeléket. Felső vízrétegben algabevonatot is legel le kövekről és gátakról.

Horgászata

A horgászok általában fehér kenyérrel (kenyérgyurma, kenyérrózsa, kenyérkocka) fogják, ritkábban gilisztával vagy kagylóbéllel. A halászoknál is jelentős zsákmány, hálóval tömeges fogása lehetséges. Húsa ehető, bár nem mindenki kedveli különleges ízét.

Magyar nevek

kecskehal, mullet, tengeri keszeg