Fátyolfarkú aranyhal

Leírás

A fátyolfarkú aranyhal a közönséges aranyhal (Carassius auratus auratus) évszázados kínai és japán szelektív tenyésztéssel kialakított díszváltozata. Legjellegzetesebb ismertetőjegye a rendkívül hosszú, átlátszó, fátylakra emlékeztető farokúszója, amely kétlebenyű és szimmetrikus. Teste zömök, gömbölyded, a vad ősalakhoz képest erősen rövidített és mélyebb. Színe leggyakrabban narancsvörös, de léteznek kétszínű (narancs-fehér), fekete-narancs és teljesen fehér változatai is.

Ez a változat rendkívül népszerű akváriumi hal világszerte. Nem életképes természetes vizekben, kizárólag emberi gondozás alatt tartható fenn. Az uszonyok törékenysége miatt érzékeny a hőmérséklet-ingadozásokra és a mechanikai sérülésekre; más aktív halakkal való együttartása nem ajánlott.

Testhossz és tömeg

Akváriumi körülmények között általában 10–15 cm hosszra nő, kivételesen jó tartási feltételek mellett elérheti a 20 cm-t is. Tömege jellemzően 50–150 gramm között alakul. Élettartama megfelelő gondozással 10–15 év, ritkán meghaladja a 20 évet is.

Szaporodás

Ívási időszaka tavasszal, 18–22 °C közötti vízben zajlik. A nőstény 500–1000 ikrát rak vízinövényekre vagy ívórács fölé. Az ikrák 4–7 nap alatt kelnek ki a hőmérséklettől függően. A lárvák kezdetben a szikzacskójuk tartalmát hasznosítják, majd pár nap múlva aktívan táplálkoznak. A fátyolfarkú változat fiataljait kizárólag hasonló hosszú uszonyú halakkal szabad együtt nevelni, hogy elkerüljék az úszófarok-csípést.

Táplálkozás

Mindenevő hal: speciális aranyhaltáplálékot, algákat, apró rákféléket, tubifexet és vízbolhát (Daphnia) egyaránt fogyaszt. Táplálékát a fenékről és a vízoszlopból egyaránt felveszi. Érdemes napi 2–3 kisebb adagot adni, kerülve a túletetést, mivel az emésztési problémákra hajlamos.

Magyar nevek

Buborékos szemű aranyhal (egyes irodalmakban), fátyolfarok.

Kép: Bkrhodesva, CC BY-SA 4.0, Link