Grönlandi tőkehal

Leírás

A Grönlandi tőkehal (Gadus ogac) a tőkehalfélék (Gadidae) családjába tartozó, az Észak-Atlanti-óceán és az Északi-Jeges-tenger hideg partvidéki vizeiben élő hal. Morfológiailag nagyon hasonlít a közönséges tőkehalhoz (Gadus morhua), amelytől elsősorban az állkapocsfelépítés, a hátúszók elhelyezkedése és genetikai jegyek alapján különböztethető meg. Teste megnyúlt, barna-szürkés, jellegzetes sötét foltozással, oldalvonala jellegzetes és jól látható.

Elterjedési területe Grönland, Labrador, Kanada északi partvidéke, az Északi-Jeges-tenger partjai és a Hudson-öböl. Sekélyebb vizeket kedvel, mint rokona, általában 0–200 méteres mélységig él, a partközeli sziklás és kavicsos aljzatú élőhelyeken. Jéggel fedett vizek alatt is megél, ahol a közönséges tőkehal ritkábban fordul elő.

Ökológiailag fontos faj az Arktiszon, az őslakos inuit és más sarki népek étrendjének és hagyományos halászatának alapvető eleme. Kereskedelmi jelentősége kisebb a közönséges tőkehalénál.

Testhossz és tömeg

Tipikus testhossza 40–70 cm, maximálisan elérheti a 77 cm-t. Tömege általában 1–4 kg. Élettartama 12–15 év.

Szaporodás

Télen ível, jellemzően január–április között, sekély partközeli vizekben. Az ikrákat szabadon bocsátja a vízbe, ahol azok lebegnek és sodródnak. Egy nőstény szaporodási időszakonként 100 000–500 000 ikrát termel. Az ikrák 2–4 hét alatt kelnek ki a hideg vízben, a lárvák a planktonban fejlődnek tovább.

Táplálkozás

Ragadozó, generalist táplálkozású hal. Táplálékát rákfélék (garnéla, rák), férgek, puhatestűek, tüskésbőrűek és kisebb halak alkotják. Az aljzat közelében és a vízoszlopban egyaránt keres táplálékot, korlátlan opportunista.

Horgászata

A helyi inuit és sarki közösségek hagyományos halászatának fontos célfaja. Jéghorgászattal is fogható. A sport- és tengerihorgász-körökben kevésbé ismert, de jó húsminősége miatt a helyi konyhákban kedvelt.

100 gramm ehető hús tartalmaz

Víz: 80 gramm / Protein: 18 gramm / Zsíradék: 1 gramm / Energia: 82 kcal / Omega-3: 300 mg

Kép: Michael Bakker Paiva, CC BY 4.0, Link