Ibériai paduc

Leírás

Az ibériai paduc (Chondrostoma polylepis) az Ibériai-félsziget endemikus édesvízi halfaja, amely a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozik. A paducok jellegzetes szájfelépítésével rendelkezik: szája alsó állású, szarúos szegélyű, lapos, amit arra használ, hogy algát és biofilmet kapargasson le a vízalatti kövekről és szilárd felületekről. Teste nyújtott, enyhén oldalról lapított, ezüstös-szürkés pikkelyekkel fedett; hátoldala zöldesebb, hasa fehéres. Pirossága az úszókon mérsékelt, jellemzően finom narancsos tónusban mutatkozik.

Főként a Tajo (Tejo) és a Douro (Duero) folyó vízrendszerében honos, Spanyolország és Portugália hegy- és dombvidéki folyóiban. Jól oxigenált, tiszta vizű, kőzetágyú hegyi patakokat és folyókat kedvel, ahol erős az áramlás. Csoportos életmódot folytat, kisebb-nagyobb rajokban él.

Az ibériai paduc populációit elsősorban az élőhely degradációja, a vízrendezés, a duzzasztók építése és az inváziós idegen halfajok (pl. folyami sügér) terjedése veszélyezteti. Az IUCN a fajt sebezhető (VU) kategóriába sorolja. Lokálisan megkülönböztetett alfajok és rokonfajok (pl. Chondrostoma lusitanicum) szintén az Ibériai-félszigeten élnek.

Testhossz és tömeg

Kifejlett egyedek általában 20–35 cm-t érnek el, ritkán 40 cm-t is. Tömege 150–400 gramm, de kivételes esetben eléri a 700 grammot. Élettartama 8–12 év.

Szaporodás

Ívása tavasszal, március-május között zajlik. Sekély, gyorsan áramló, kavicsos aljzatú helyeken ív; az ívóhelyek sokszor a folyó felső szakaszain vannak, és a halak akár hosszabb vándorutat is megtesznek az ívóhelyekre. A nőstény 5000–30 000 ikrát rak a kavicsok közé. Az ikrák 6–10 nap alatt kelnek ki.

Táplálkozás

Jellegzetesen algaevő és a biofilm-legeltető életmódra specializálódott: szarúos szájával algát, moszatot és detrituszt kapargat le vízalatti kövek, fadarabok és más szilárd felületek felszínéről. Kisebb mértékben rovarlárvát, vízi gerincteleneket is fogyaszt. Táplálkozása reggel és est felé a legaktívabb.