Kékhátú alóza

Leírás

A kékhátú alóza (Alosa aestivalis) az alózák (Clupeidae) családjába tartozó anadróm halfaj, amely Észak-Amerika atlanti partvidékén honos. Neve kék-zöld árnyalatú, fényes hátáról kapta. Oldalain ezüstösen csillogó pikkelyek sorakoznak, a kopoltyúfedő mögött egy vagy több sötét folt látható. Teste oldalról lapított, hering-szerű felépítésű. Az alóza-félék közt a kékhátú faj viszonylag kis termetű.

Természetes élőhelye az Atlanti-óceán nyugati partvidéke Kanadától Floridáig. Élete nagy részét nyílt tengeren tölti, de tavasszal folyókba vándorol, hogy ívjon (anadróm életmód). Az ívótelepeken tömegesen gyűlik össze a folyók alsó és középső szakaszain. A faj nevében szereplő aestivalis (nyári) kifejezés az ívási időszakra utal.

Kereskedelmi és ökológiai szempontból egyaránt fontos: a nagyobb ragadozó halak, halászsasok és delfinek fontos táplálékát képezi, és íváskor fontos tápanyagot visz az édesvízi ökoszisztémákba.

Testhossz és tömeg

Tipikus testhossza 25–35 cm, maximálisan kb. 38 cm. Tömege 200–400 gramm. Élettartama 6–8 év.

Szaporodás

Március–júniusban vándorol folyókba ívni, a vízhőmérséklettől és a földrajzi szélességtől függően. Az ívás éjszaka, a folyó felszíni vizében történik; a nőstény 60 000–250 000 félpelagikus ikrát szór a vízbe. Az ikrák nem tapadósak, a sodrás viszi őket. A lárvák a folyóban fejlődnek, majd ősszel a tengerbe vonulnak.

Táplálkozás

Zooplanktonnal, főként kopepodákkal, eufausiidákkal és kis rákokkal táplálkozik. Kopoltyúszűrőivel nagy vízmennyiségből szűri ki a planktonszervezeteket. Szardellák és apró halak is szerepelhetnek étrendjében.

Horgászata

Ívási vonulás idején parti horgászattal és szúróhorgászattal (snag fishing) fogható. Sporthalászati szempontból mérsékelt értékű; inkább csalizáshoz használják. Az Egyesült Államok keleti partvidékén hagyományos étkezési hal.

100 gramm ehető hús tartalmaz

Víz: 74 gramm / Protein: 18 gramm / Zsíradék: 5 gramm / Energia: 120 kcal / Omega-3: 1 200 mg