Nagyszemű vörösdurbincs

Tudományos neve:
Pagellus bogaraveo
Angolul:
Red sea bream

Leírás

A nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo) a durbincsféléken (Sparidae) belüli egyik kereskedelmileg fontos faj, amely az Atlanti-óceán keleti oldalán él a Brit-szigetektől és Norvégiától le Mauritánia partjaiig, beleértve a Mediterráneumot is. Teste magas, oldalról erősen lapított, rózsás-ezüstös alapszínű, amelyre jellegzetes nagy, sötét folt ül a kopoltyúfedő mögött, az oldallvonal kezdeténél. Nevét feltűnő, arányosan nagy szeméről kapta.

Bentopelágikus hal, amely általában 100–700 méteres mélységben él, de fiatalkorban sekélyebb vizekben is megtalálható. Sziklás, homokos vagy iszapos aljzatú területeket kedvel. Proterandrikus hermafrodita: fiatalon hím, majd ivarérettség után nősténnyé válhat. Portugáliában és Spanyolországban kiemelkedő értékű halfaj, ahol „besugo" névvel ismerik.

Testhossz és tömeg

Rendszerint 20–40 cm hosszú, maximálisan elérheti az 70 cm-t. Tömege általában 200 g–2 kg, kivételesen akár 3 kg felett is lehet. Élettartama 15–20 év.

Szaporodás

Télen (november–február) ívnak a mélyebb vizekben, ahol a tojásokat a nyílt vízbe bocsátják. Egy nőstény ikraszáma néhány százezer. Az ikrák és a lárvák pelagikusak; a fiatal halak az első évben sekélyebb, partközeli vizekre vonulnak.

Táplálkozás

Mindenevő ragadozó: kishalakat, rákokat, fejlábúakat, puhatestűeket és polipokat fogyaszt. Fogai közé tartoznak éles metszőfogak és erős zápfogak is, amelyek lehetővé teszik a kemény héjú zsákmány megroppantását.

Horgászata

Nagyon kedvelt tengeri sporthorgász-célpont az Ibériai-félszigeten, Portugáliában és Spanyolországban különösen. Fenékszerelékkel, csontis- vagy rákhorgokkal fogható; mélyebb vizekben pilkkerrel is. Kiváló ízű húsa miatt éttermi és kereskedelmi célból is intenzíven halásszák.

100 gramm ehető hús tartalmaz

Víz: 74 gramm / Protein: 20 gramm / Zsíradék: 4 gramm / Energia: 115 kcal / Omega-3: 500 mg