Norvég tőkehal

Leírás

A norvég tőkehal (Trisopterus esmarkii) a Gadidae (tőkefélék) család kis testű képviselője. Megjelenésére jellemző a három hátúszó, a két farokalatti úszó és az állán elhelyezkedő rövid tapogató. Alapszíne ezüstös-barnás, hasa fehéres; oldalán sötétebb folt látható a mellúszó mögött. Felső állkapcsa enyhén előreugró. Sekély és közepes mélységű (100–600 m) vizekben él, de legsűrűbben 150–350 méter között, hideg, észak-atlanti vizekben fordul elő.

Elterjedési területe az Észak-Atlanti-óceán keleti partvidéke: Izlandtól és Norvégiától a Brit-szigetekig és az Északi-tengerig, az Észak-tengertől délre Biscayáig. Rajban él; télen mélyebb vizekbe húzódik, nyáron magasabb vízrétegekben tartózkodik. Rendkívül fontos ökológiai szerepet tölt be mint ragadozók (tőkehal, hering, delfin, gárgabukó) táplálékforrása.

A norvég tőkehal gazdaságilag elsősorban halisztelőanyagként fontos: évi több millió tonnát fognak belőle az Északi-tengeren. Friss étkezési halként kevésbé ismert, bár húsa ízletes.

Testhossz és tömeg

Általában 15–25 cm, maximálisan 35 cm hosszú. Tömege 30–150 gramm. Élettartama ritkán haladja meg a 7 évet.

Szaporodás

Ívása télen és kora tavasszal (január–március) zajlik a nyílt vízben. Pelagikus ikráit a tenger vízoszlopában bocsátja; egyetlen nőstény 100 000–500 000 ikrát rak. A lárvák pelagikus életmódot folytatnak, majd 3–5 cm-es méretig a fenékre süllyednek. Ivaérettség 1–2 éves korban következik be.

Táplálkozás

Zooplanktonon (kopepodák, krill, euphausidák) és kisebb rákféléken él. Kisebb mértékben hallárvák és apró halak is szerepelnek étrendjében.

100 gramm ehető hús tartalmaz

Víz: 80 gramm / Protein: 18 gramm / Zsíradék: 0,8 gramm / Energia: 80 kcal / Omega-3: 200 mg