Sarki rája

Tudományos neve:
Dipturus linteus
Angolul:
Sailray

Leírás

A sarki rája (Dipturus linteus), angolul sailray vagy spinetail skate, a valódi ráják (Rajidae) családjának nagy testű, mélyvízi faja. Teste rombusz alakú, „szárnyai" (módosított mellúszói) szélesen kiterültek. Hátoldala barnásszürke, szürke vagy homokszínű, apró tüskékkel fedett felszínű; hasi oldala fehér vagy halvány. A faroknyélen több sor tüske figyelhető meg, innen ered az angol spinetail neve. A test elülső szegélye egyenes vagy enyhén konkáv, az orr hegyesebb, mint a rokon fajoknál.

Elterjedési területe az Észak-Atlanti-óceán mélyvizei: az Azori-szigetektől Izlandig, a Norvég-tengertől az észak-afrikai partokig, egyes adatok szerint Kanada keleti vizeire is kiterjed. Jellemzően 200–2000 méteres mélységben él, homokos-iszapos aljzaton. Hideg, oxigéngazdag mélyvizi területeken honos.

Az IUCN veszélyeztetett fajok Vörös Listáján „sebezhetőként" (Vulnerable) szerepel, mert a mélyvízi halászat (elsősorban géntrawl) mellékfogásként rendszeresen ejtezi. Lassan szaporodik, így állományai lassú visszaépülésre képesek, és érzékenyen reagálnak a halászati nyomásra.

Testhossz és tömeg

A „szárny" fesztávolsága elérheti a 120–150 cm-t; a teljes testhossz (orrtól farokhegyig) 150–180 cm. Tömege akár 20–30 kg is lehet. Hosszú élettartamú, lassan növő faj; egyedei feltehetően 20+ évet is elérnek.

Szaporodás

Tojásrakó, mint minden igazi rája: keratinos tojástokokat (ún. „sellő erszénye") rak a fenékre, amelybe rendszerint 1-1 ikra kerül. A fejlődés lassú: a lárva 3–9 hónapig fejlődik a tojásban, mérettől és vízhőmérséklettől függően. Ivarérettségét viszonylag későn, 8–12 éves korára éri el.

Táplálkozás

Fenéklakó ragadozó: apró halakkal, rákfélékkel (garnéla, rák), tintahalakkal és férgekkel táplálkozik. A zsákmányt a fenéken vagy közvetlenül az aljzat felett keresi szaglással és elektromos érzékszerveivel (Lorenzini-ampullák).