Sima lepényhal

Leírás

A sima lepényhal (Pleuronectes platessa) Európa egyik legfontosabb tengeri hala, a Pleuronectidae (jobbos lepényhalak) családjának tagja. Teste erősen lapított, ovális körvonalú, és – mint a lepényhalak általában – a jobb oldalán hordja mindkét szemét. Szemoldali felszíne barnásszürke vagy zöldesbarna, jellegzetesen élénk narancssárga vagy vörös foltokkal tarkítva; a vak oldal fehér. A fej és az oldalvonal találkozásánál 4–7 csontos dudor alkotja a faj egyik legbiztosabb bélyegét.

Elterjedési területe a Fehér-tengertől az Atlanti-óceán keleti partvidékén egészen a Földközi-tengerig, valamint az Északi-tenger és a Balti-tenger egészére kiterjed. Homokos és iszapos sekélyvizeket, partközeli övezeteket és 150–200 méteres mélységű kontinentális talapzatot egyaránt benépesít. Rejtőzési képessége kiváló: aljzatszínét és -mintázatát percek alatt képes módosítani.

A sima lepényhal Észak-Európa egyik legfontosabb étkezési tengeri hala; az Északi-tengerben és a brit vizeken rendkívül intenzív halászat folyik rá. Az állományai hosszú ideje komoly nyomás alatt vannak, több területen kvótaszabályozás védi.

Testhossz és tömeg

Átlagos kifejlett testhossz 30–50 cm, a nagyobb egyedek elérik a 90–100 cm-t. Rekordtömege meghaladja a 7 kg-ot. Élettartama elérheti a 30–50 évet is, de a kereskedelmi halállomány tagjainak zöme 3–7 éves korában kerül hálóba.

Szaporodás

Január és április között, 20–40 méteres sekélyvizeken ív, jellemzően homokos tengerfenéken. A nőstény 50 000–500 000 pelágikus ikrát bocsát ki, amelyeket a tenger sodor. A lárvákon a metamorfózis során a bal szem fokozatosan a jobb oldalra vándorol. A fiatal egyedek sekélyvizű partmenti óvónegyedekben nevelkednek.

Táplálkozás

Elsősorban fenéklakó gerincteleneket zsákmányol: kagylókat, férgeket, rákféléket és kisebb tengeri csigákat. Táplálékszerzés közben aktívan nyomja be a fejét a homokba. Éjjel is aktívan táplálkozik; az ívási időszakban intenzitása csökken.

Horgászata

A sima lepényhal Észak-Európa, különösen Hollandia, Anglia, Dánia és Norvégia partjain népszerű sporthorgász célpont. Pergetéssel, fenékhoroggal és csalihalazással egyaránt fogható. Leghatékonyabb csali a ragacugilista, kagyló- és rákdarab, illetve szardella. Sekélyvizű homokpadok és torkolati területek közelében keresendő. Húsa fehér, finom ízű, ezért étkezési értéke kiemelkedő.

Rekordok

A IGFA által elismert világrekord 7,04 kg (1964, Anglia). Az európai sport- és kereskedelmi fogások jellemző maximuma 3–5 kg körül mozog.

100 gramm ehető hús tartalmaz

Víz: 79 gramm / Protein: 18,5 gramm / Zsíradék: 1,4 gramm / Energia: 91 kcal / Omega-3: 340 mg