Spanyol koncér

Leírás

A spanyol koncér (Rutilus alburnoides), spanyolul calandino, a pontyfélék (Cyprinidae) az Ibériai-félsziget endemikus halfaja. Teste karcsú, orsó alakú, oldalról összenyomott; háta sötétzöldes-barnás, oldala ezüstös, hasoldala fehér. Oldalvonalán 42–50 pikkely helyezkedik el. Végső szája kissé felső állású; szemei arányosan nagyok. Megjelenésben a keszegre és a küsz félékre emlékeztet, ezért angolul sokszor a „bleak-like cyprinid" kifejezéssel illetik.

Az Ibériai-félsziget folyóiban honos: a Tejo (Tajo), a Douro, a Guadiana és az Ebro folyórendszerének jellemző halfaja. Közepes sodrású, tiszta vizű, de mérsékelten melegebb vizeket is elviselő patakokban és folyókban él, ahol a kavicsos és homokos aljzat dominál. Sokszor más ciprinidák (pl. spanyol márna, spanyol paduc) társaságában alkot csapatokat.

A Rutilus alburnoides biológiailag rendkívül érdekes: a faj hibridizált eredettel rendelkezik (Squalius pyrenaicus és más ciprinidák közt zajlott introgresszió következtében), és egyes populációinak triploid vagy hibrid egyedei is előfordulnak. Természetvédelmi szempontból sebezhetőnek tekintendő az élőhelypusztulás és az idegen halfajok miatt.

Testhossz és tömeg

Általában 8–14 cm hosszú; maximálisan kb. 18 cm-t ér el. Tömege jellemzően 10–50 gramm. Élettartama 4–8 év.

Szaporodás

Március és május között ív, sekélyvizű, kavicsos folyószakaszokon. A nőstény néhány ezer ragacsos ikrát rak le a kavicsokra vagy növényi szárakra. Az ikrák 6–10 nap alatt kelnek ki a víz hőmérsékletétől függően; a szülők nem gondozzák az utódokat.

Táplálkozás

Mindenevő: zooplanktonnal, rovarlárvákkal, kisebb algákkal, vízirovarokkal és szerves törmelékkel táplálkozik. Aktív, csapataiban terülő felszíni és középvízi táplálkozó; nyáron a víz felszínén lecsapódó rovarokat is fogyasztja.