Tigrisfarkú rája

Leírás

A tigrisfarkú rája (Potamotrygon motoro) a folyami rájafélék (Potamotrygonidae) egyik legelterjedtebb és legjobban ismert dél-amerikai édesvízi faja. Korongszerű, lapos testének felszíne barnás vagy sötétolívzöld alapszínű, amelyet narancssárga vagy sárga, fekete szegélyű kerek foltok tarkítanak. Farka viszonylag hosszú, és egy, ritkán két mérges tüskét visel, amellyel hatékonyan védekezik.

Természetes élőhelye Dél-Amerika trópusi folyórendszerei: az Amazonas, az Orinoco, a La Plata és mellékfolyóik homokos, iszapos aljzatú, sekély öbleiben és lassú sodrású szakaszain él. Nappal eltemeti magát a homokba, csak a szemei és légzőnyílásai látszanak ki; éjjel aktívan vadászik.

Fontos tudni, hogy farkán lévő tüske erős méregmirigyet tartalmaz: a szúrás rendkívül fájdalmas és fertőzésveszélyes, ezért kezelésénél és fogásakor rendkívüli elővigyázatossággal kell eljárni. Az akváriumos tartásban speciális engedélyhez kötött Európa több országában.

Testhossz és tömeg

Korongjának átmérője általában 30–50 cm. Teljes hossza (farkkal együtt) 60–100 cm. Tömege 3–15 kg. Élettartama 15–25 év.

Szaporodás

Elevenszülő (vivipár): a nőstény testében fejlődnek az embriók, amelyeket kezdetben a szikzacskó, majd az anyatest által termelt uterinális tejszerű váladék táplál. Egy alomban 3–12 utód születik. Az utódok azonnal teljesen fejletten, kicsinyített felnőtt formában születnek, és rögtön önálló életre képesek. A vemhesség 3–6 hónapig tart.

Táplálkozás

Fenéklakó ragadozó: főként puhatestűeket (csigákat, kagylókat), férgeket, rákokat és apró halakat fogyaszt. Homokban és iszapban turkálva, szaglás és elektromos érzékelés segítségével kutatja fel az eltemetett zsákmányt. Erős állkapcsa képes kemény kagylóhéjat is összezúzni.